Mt
7,1–5. Ne ítélj, hogy ne ítéltess!
1Ne ítéljetek, hogy el ne ítéljenek titeket.
2Mert
amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak megítélni titeket is,
és amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is.
3Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a saját szemedben meg nem veszed észre a gerendát?
4Vagy hogyan mondhatod a testvérednek: engedd, hogy kivegyem a szemedből a szálkát, amikor íme, a gerenda ott van a te szemedben?
5Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, akkor fogsz majd látni, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
Jézus arra figyelmezteti a
tanítványokat, hogy ne ítélkezzenek, ha nem akarják, hogy fölöttük is ítéletet
mondjanak. Az ítélkezés kifejezés itt „elítélni” értelemben áll. A kijelentés
súlyos és nagy felelőséget ruház ránk: Isten ugyanúgy ítél meg bennünket,
ahogyan mi ítélünk meg másokat. Aki nagylelkű és könyörületes ítéletre vár,
maga is nagylelkűen és könyörületesen kell, hogy megítélje testvéreit. És ez
fordítva is igaz: aki érzéketlenül vagy egyenesen rosszindulatúan mond
ítéletet, ugyanilyen elbánásra számíthat. Jézus valójában leszáll az emberi
lélek mélyére, hogy kiirtsa onnan a szívós, nehezen kitéphető hajlamot: saját
magunkkal szemben mindig elnézőek vagyunk, másokkal ellenben kemények.
Mindannyian készek vagyunk észrevenni a szálkát a többiek szemében, miközben
igencsak elnéző módon megtűrjük a „gerendát” a sajátunkban. Ítélkezési
hajlamunk olyan szívből fakad, amely nem lát. Jézus azt mondja a
tanítványoknak, hogy ne ítélkezzenek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne is
törődjünk másokkal. Később majd beszél a testvéri figyelmeztetésről. De már
most elmondhatjuk, hogy az evangélium mindannyiunkat arra hív, hogy szeretettel
és testvéri aggodalommal figyeljünk oda a többiekre. Ebben az értelemben a
mások iránti szeretet figyelmet és helyes megítélést kíván. De Jézus kizárja az
olyan ítélkezést, amely végérvényesen és könyörtelenül elítéli és megbélyegzi a
másikat. Jézus azt várja a tanítványtól, hogy segítse, és ha szükséges,
figyelmeztesse a többieket. A valódi testvéri szeretetből és nem közönyből fakadó
figyelmeztetés ezzel szemben abból a bizalomból táplálkozik, amellyel az Úr
ajándékoz meg bennünket belső utunk és lelki növekedésünk során.
Imádság
a szegényekért
