Szeptember 20., csütörtök

Lk 7,36–50. A bűnbocsánatot nyerő bűnös asszony

Imádság az egyházért

36Egy farizeus meghívta, hogy egyen nála. Bement a farizeus házába és asztalhoz telepedett. 37És íme, egy bűnös asszony a városból, amint megtudta, hogy a farizeus házában étkezik, kenetet hozott egy alabástrom edényben. 38Megállt hátul a lábainál, sírva fakadt, elkezdte könnyeivel öntözni a lábait, és megtörölte hajával, csókolgatta a lábait, és megkente a kenettel.
39Amikor a farizeus, aki meghívta, látta ezt, így szólt magában: »Ha ez próféta volna, bizonyára tudná, kicsoda és miféle asszony ez, aki őt érinti, vagyis hogy bűnös.« 40Jézus ezt válaszolta neki: »Simon! Mondanék neked valamit.« Az így szólt: »Mester, szólj!« 41»Két adósa volt egy hitelezőnek. Az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. 42Nem lévén nekik miből megfizetni, elengedte mind a kettőnek. Melyik fogja őt közülük jobban szeretni?« 43Simon ezt felelte: »Úgy vélem, az, akinek többet engedett el.« Ő pedig ezt mondta neki: »Helyesen ítéltél.« 44Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: »Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet lábaimra; ez meg könnyeivel öntözte lábaimat, és a hajával törölte meg. 45Csókot nem adtál nekem; ez meg, amióta bejött, nem szűnt meg csókolgatni lábaimat. 46Olajjal nem kented meg fejemet; ez meg kenettel kente meg a lábaimat. 47Azért mondom neked: Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret.« 48Aztán így szólt az asszonyhoz: »Bocsánatot nyertek bűneid.« 49Erre az asztaltársak ezt kezdték mondogatni magukban: »Kicsoda ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?« 50Ő pedig így szólt az asszonyhoz: »A hited megmentett téged; menj békével.«

Jézus vendégségben van, és Simon, a farizeus asztalánál ül, mikor egy prostituált odamegy hozzá, mellé telepedik, sírdogálva bekeni a lábát illatos olajjal. Kétségtelen, hogy ez a jelenet minden szempontból különleges. Épp ezért könnyű megérteni, ahogy a jelenlévők reagálnak, főleg a kor szokásainak tükrében. A nő minden szempontból alárendelt személynek számított. Nem szólalhatott meg a zsinagógában, és nem vehetett részt a közéletben, továbbá perben tanúként sem szerepelhetett. Így aztán jól érthető a jelenlévők ingerült reakciója, látván, milyen barátságosan foglalkozik Jézus ezzel a – ráadásul bűnös – nővel. A méltatlankodás ennek a nőnek a megjelenése láttán, aki megzavarja az ebédet, tulajdonképpen Jézusnak szól, mivel mintha nem venné észre, ki is ez az asszony, de legalábbis hagyja, hogy folytassa, amiért jött. Végső soron Jézus legjobb esetben is naivnak tűnik, mint aki nem ismeri a való életet. Pedig éppen ők, a jelenlévők nem értik, mekkora szeretet lakozik ebben a nőben, és milyen elszántság, amellyel bűnei bocsánatát kérte, sem pedig, hogy milyen hatalmas Jézus szeretete. Jézus, aki olvas a szív titkaiban, felfogta ennek a nőnek a szeretetét, szeretettel fogadta őt és megbocsátott neki. Hogy megértesse velük érzéseit, elmesél egy rövid példabeszédet két adósról: az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. Egyikük sem tudta visszafizetni a tartozását. De mindkettőjüknek elengedik. Jézus azt kérdi tehát Simontól, a farizeustól, hogy a kettő közül melyik szereti jobban a hitelezőt. A válasz világos: az, akinek többet engedett el! A példabeszéd feltételezi, hogy mind a farizeus, mind a bűnös nő valamiféle kegyben részesültek Jézus által. A farizeus válasza az, hogy meghívja őt a házába. A bűnös nő pedig odamegy hozzá, és könnyeivel mossa meg lábát, majd illatos olajjal keni be. Amennyire az asszony tudatában volt saját bűnösségének, legalább annyira szüksége volt a megbocsátásra. Jézus arra hív bennünket, hogy ne engedjük a vakságot eluralkodni magunkon, hogy így igaznak, vagy csak kevéssé bűnösnek tartsuk magunkat. Épp ellenkezőleg: arra buzdít, hogy nyissuk ki a szemünket, s lássuk meg saját bűnösségünket, ahogy az a bűnös asszony is tette, s lássuk be, hogy szükségünk van a megbocsátásra. Igen, nekünk is szükségünk van rá, hogy e szavakat hallhassuk: „Bűneid bocsánatot nyertek.” S akkor még jobban megértjük majd, amit Jézus akkor mondott: „sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett”. A szeretet eltörli a bűnöket és megváltoztatja az életet.

Imádság az egyházért