Szűz Mária, Urunk édesanyja születésének ünnepe. A ferences
hagyomány szerint a mai napon történt, hogy Ferenc a béke jegyében Damiettában
felkereste Malek al-Kamel szultánt. Imádkozzunk, hogy minél többen
munkálkodjanak a békéért és a párbeszédért.
Mt 1,1–16.18–23. Jézus felmenői
1Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia.
2Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; 3Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; 4Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; 5Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt.
6Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; 7Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. 8Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; 9Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; 10Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; 11Jozija pedig nemzette Joakint és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor.
12A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; 13Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; 14Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; 15Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot. 16Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek.
2Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; 3Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; 4Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; 5Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt.
6Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; 7Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. 8Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; 9Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; 10Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; 11Jozija pedig nemzette Joakint és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor.
12A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; 13Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; 14Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; 15Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot. 16Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek.
18Jézus Krisztus születése pedig így történt:
Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy méhében fogant a Szentlélektől.
19József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el.20Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: »József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. 21Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.«
22Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: 23»Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, s a nevét Emmánuelnek fogják hívni«. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.
(Iz 7,14)
Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy méhében fogant a Szentlélektől.
19József pedig, a férje, igaz ember lévén, nem akarta őt hírbe hozni, ezért elhatározta, hogy titokban bocsátja el.20Amikor ezeket forgatta szívében, íme, az Úr angyala álmában megjelent neki és így szólt: »József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami őbenne fogantatott, a Szentlélektől van. 21Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.«
22Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit a próféta által mondott: 23»Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, s a nevét Emmánuelnek fogják hívni«. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.
(Iz 7,14)
Szeptember 8-a a jeruzsálemi
Szent Anna-bazilika felszentelésének napja. A templom ott áll, ahol a hagyomány
szerint Joachim és Anna, Mária szülei laktak. A bizánci egyházban úgy emlegetik
Máriát, hogy „az ég földje”, vagyis az anyaöl, amelyik az Urat ajándékozta az
emberiségnek. A nevek felsorolása jól mutatja, hogy az egész emberiség
várakozással tekintett a Mária méhéből születendő Isten Fiára. Jézus az emberi
történelemben élt, és részese a mi nemzedékünk életének is. Az evangélista,
miután nevét említi – teljes nevén nevezi: „Jézus Krisztus”-nak, vagyis Jézus,
a Messiás, a Megváltó az ő neve –, hozzáteszi: ő Dávid fia és Ábrahám fia, hogy
ezzel is kifejezze, hogy benne teljesült be a kinyilatkoztatás. A Messiásnak
ugyanis Dávid leszármazottjának kellett lennie, aki ennek a nemzetségtáblának a
központi helyét foglalja el. Ábrahám említésével hangsúlyozza, hogy a Fiú
ajándéka Izrael népének történelmébe íródik bele. Jézus zsidó asszonytól
született, Máriától, akit Isten kiválasztott, hogy Fiának édesanyja legyen. Az
evangélium azután hangsúlyozza, hogy e fiúgyermek születése rendkívüli, nem az
élet továbbadásának szokásos módján történik. Mária szűzen szülte a világra
Jézust. József reakciója emberi szempontból szintén teljesen érthető. József az
angyal szavára hagyatkozik, Isten Igéjére, amelynek segítségével túlláthatunk
mindazon, amit szemünk látni enged (ezt jelenti az „álom” a Szentírásban), és
amely segít abban, hogy magunkhoz vegyük Máriát (a közösséget) és a titkot,
amelyet méhében hordoz. József elfogadta Isten tervét, s ezért méltónak
találtatott arra, hogy megtapasztalja magának az Isten Fiának közelségét,
akinek az angyal parancsára nevet kellett adnia.
Előesti imádság
