Ter 17,3–9 – Ábrahám a népek sokaságának
atyja
3Ábrám arcra borult. 4Isten így folytatta: »Íme, itt vagyok! Ez az én veled kötött szövetségem: sok nemzet atyja leszel. 5Ne is legyen többé Ábrám a neved, hanem Ábrahámnak hívjanak, mert sok nemzet atyjává rendeltelek! 6Nagyon megsokasítalak, és számos nemzetté teszlek; királyok származnak majd tőled. 7És azt a szövetséget kötöm meg közöttem és közötted, és utódaid között, nemzedékről nemzedékre örök szövetségül, hogy Istened leszek neked, és utánad a te utódodnak. 8Neked és utódodnak adom majd ezt a földet, ahol most idegenként tartózkodsz, Kánaánnak egész földjét örökös birtokul, és Istenük leszek.«
9Isten ezután azt mondta Ábrahámnak: »Te is tartsd meg tehát szövetségemet, és utódod nemzedékről nemzedékre.
9Isten ezután azt mondta Ábrahámnak: »Te is tartsd meg tehát szövetségemet, és utódod nemzedékről nemzedékre.
A
számkivetés és az idegen uralom – az az időszak, amikor a most olvasott bibliai
szakaszt lejegyezték – Izraelt kicsiny maradékká zsugorította, amely úgy látta,
kemény próbatételt áll ki Isten ígérete, miszerint nagy és népes nemzetté
válnak majd, termékeny földön fognak lakni, biztos, virágzó hazájuk,
biztonságos helyük lesz, ahol békében élhetnek. A szolgasors, a nélkülözések, a
szenvedés idején Izrael visszaemlékezik „az örök szövetségre”, amit Isten
Ábrahámmal kötött, amely szerint „népek sokaságának lesz atyja”, és Kánaán
földjén fog lakni. Amikor fölidézi ezt a szövetséget, Izrael népe nem pusztán
egy régi emléket hoz elő, hogy a dicső múltba merengjen, hanem jelenvalóvá
teszi ezt az ígéretet. Ez történik velünk, Jézus tanítványaival is minden
alkalommal, amikor a Szentírást hallgatjuk. Amikor kinyitjuk, főként a közös
imádságok alkalmával, az Úr az, aki ismét leszáll népe körébe, és szól hozzánk;
újjáalkot minket, olyan néppé, amely hallgatja a szavát; megerősít
Szentlelkével; ismét megajándékoz álmával, azzal a hivatással, hogy tanúi
lehetünk a világban az ő szeretetének; és a jövő ígéretét nyújtja számunkra.
Ezért kérheti Ábrahámtól és tőlünk is: „Tartsd meg szövetségemet te és utánad
utódaid minden nemzedéken át.”
Imádság az Egyházért
