Sienai Szent Katalin (1347–1380)
emléknapja: a békéért, a keresztények egységéért és a szegényekért dolgozott
ApCsel 8,1–8 – Kezdetét veszi az első
közösség üldöztetése és küldetése
1Saul pedig egyetértett azzal, hogy megöljék őt.
Azon a napon nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen, s az apostolok kivételével mindnyájan szétszóródtak Júdea és Szamaria tartományában. 2Istvánt pedig istenfélő férfiak eltemették, és nagyon megsiratták. 3Saul meg pusztította az egyházat, sorra járva a házakat, elhurcolta a férfiakat és asszonyokat, s őrizetbe vetette őket.
4Azok, akik szétszóródtak, eközben körüljártak, és hirdették az Isten igéjét.
5Így jutott el Fülöp Szamaria városába, és hirdette nekik Krisztust. 6Tömegesen és egyetértően figyeltek mindarra, amit Fülöp mondott, hallva és látva a jeleket, amelyeket cselekedett. 7Mert a tisztátalan lelkek hangos kiáltással kimentek sokakból, akikben laktak, és sok inaszakadt és sánta meggyógyult. 8Nagy öröm támadt abban a városban.
Azon a napon nagy üldözés tört ki a jeruzsálemi egyház ellen, s az apostolok kivételével mindnyájan szétszóródtak Júdea és Szamaria tartományában. 2Istvánt pedig istenfélő férfiak eltemették, és nagyon megsiratták. 3Saul meg pusztította az egyházat, sorra járva a házakat, elhurcolta a férfiakat és asszonyokat, s őrizetbe vetette őket.
4Azok, akik szétszóródtak, eközben körüljártak, és hirdették az Isten igéjét.
5Így jutott el Fülöp Szamaria városába, és hirdette nekik Krisztust. 6Tömegesen és egyetértően figyeltek mindarra, amit Fülöp mondott, hallva és látva a jeleket, amelyeket cselekedett. 7Mert a tisztátalan lelkek hangos kiáltással kimentek sokakból, akikben laktak, és sok inaszakadt és sánta meggyógyult. 8Nagy öröm támadt abban a városban.
István
megkövezése fontos mérföldkő az első keresztény közösség történetében.
Egyébiránt már Jézus is megmondta: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal
el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz” (Jn 12,24). Néhány évszázaddal
később egy keresztény bölcs, Tertullianus így fogalmaz: A vértanúk vére a
kereszténység magvetése. István erőszakos megkövezése valójában nem egyedül
ellene irányult: ezzel vette kezdetét a názáreti Jézus első követőinek
üldözése. Lukács így írja ezt le: „Azon a napon nagy üldözés tört ki a
jeruzsálemi egyház ellen.” Az első üldözés éppen a keresztény közösség
szülővárosában veszi kezdetét, mintha jelezné, hogy ez az útja minden
keresztény közösségnek. Lukács hangsúlyozza, hogy míg néhányan megmaradhattak
Jeruzsálemben, sokuknak el kellett menekülniük, és így jutottak Antióchiába,
ahol elkezdték Jézus evangéliumának hirdetését. Isten szavát nem lehet
bilincsbe verni. Sőt, az üldöztetés megerősít. A jeruzsálemi közösségre
nehezedő nyomás alkalmat adott rá, hogy az evangélium hirdetését kiterjesszék
más városokra is. A missziós távlat bele van írva Isten szavába, ezért döntő
fontosságú része a keresztény identitásnak: a tanítvány, mivel Isten szava
vezeti, apostollá válik. Ferenc pápa sokszor mondja: a Lélek arra ösztönzi a
hívő embert, hogy lépjen ki, vigye el evangéliumot a föld végső határáig. A keresztény
szeretet arra vezet, hogy odaadjuk az életünket az evangéliumért és
testvéreinkért, főként a legszegényebbekért. Erről tesz tanúbizonyságot Fülöp
is, aki szintén a hét diakónus egyike. Ő volt az – de ugyanezt a példát mutatja
az Egyház első közösségében sok más tanítvány is, akik nevét nem ismerjük –,
aki az igehirdetést kiterjesztette Szamaria vidékére, ahol új csodajelek mentek
végbe a nép körében. Isten szava növekedett sok ember szívében, és ugyanígy
növekedett a közösség is.
Imádság a szentekkel
