Április 25., szombat


Szent Márk emléknapja: Barnabással és Pállal, később Péterrel is osztozott az evangélium hirdetésében és a tanúságtételben, ő az első írott evangélium szerzője

1Pt 5,1–14 – Fiam, Márk

Imádság az apostolokkal 

 1A presbitereket, akik köztetek vannak, kérem – mint elöljárótársuk és Krisztus szenvedésének tanúja és az ő dicsőségének is részese, amely a jövőben ki fog nyilvánulni: – 2legeltessétek Isten rátok bízott nyáját. Viseljétek gondját, ne kényszerűségből, hanem szabad akaratból Isten szerint; ne rút nyerészkedésből, hanem buzgóságból; 3nem uralkodva a választottak fölött, hanem mint a nyájnak példaképei. 4S ha majd megjelenik a pásztorok Fejedelme, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koronáját.

5Hasonlóképpen ti ifjak, engedelmeskedjetek az idősebbeknek! Mindnyájan öltsétek magatokra az egymás iránti alázatosságot, mert
Isten a kevélyeknek ellenáll,
az alázatosaknak pedig kegyelmet ad
.
6Alázkodjatok meg tehát Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. 7Bízzátok rá minden aggodalmatokat, mert gondja van rátok. 8Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. 9Erős hittel álljatok neki ellen, tudjuk ugyanis, hogy ugyanez a szenvedés éri testvéreiteket is, akik ezen a világon vannak.
10Minden kegyelem Istene pedig, aki meghívott titeket az ő örök dicsőségére Jézus Krisztus által, maga fog titeket – miután kissé szenvedtetek – tökéletesíteni, megerősíteni, megszilárdítani és megalapozni. 11Övé a dicsőség és az uralom mindörökkön örökké! Ámen.
12Szilvánusz által, akit hű testvérnek tekintek, röviden írtam nektek, kérve-kérve titeket, és tanúságot téve arról, hogy ez Isten igaz kegyelme. Tartsatok ki benne! 13Üdvözöl titeket a veletek együtt kiválasztott egyház Babilonban, és Márk, a fiam. 14Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával!
Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok!

Márk, Barnabás unokatestvére a fiatalságától kezdve csatlakozott Jézus tanítványainak csoportjához, akik édesanyja házában gyűltek össze, mint ezt az Apostolok cselekedeteiből megtudhatjuk (ApCsel 12,12). A hagyomány azonosítja őt a fiúval, aki Jézus keresztre feszítésekor elmenekült az őrök elől, és csak a rajta lévő leplet tudták megragadni – ez emlékeztet bennünket rá, hogy Jézus követése érdekében mindent le kell vetkőznünk. Amikor felnövekedett, Márk elkísérte Pált és Barnabást első hittérítő útjára. Később Péterrel eljutott Rómába is. Itt pedig, engedve a keresztény közösség – mely nagyra értékelte az apostol igehirdetésének mélységét és szépségét – visszatérő kérésének, leírta a nevét viselő evangéliumot. Ez az első írásos evangélium, amely összegyűjtötte Péternek a birodalom fővárosában mondott igehirdetése tanúságtételét. Péter első levelének végén Márk együtt szerepel az apostollal Babilonban: ezzel a névvel jelölték akkor Rómát, utalva a keresztények ottani nehéz helyzetére, mely Izrael babiloni fogságára emlékeztetett. Péter első levelének utolsó fejezete telve van aggodalommal és szeretettel Márk iránt, akit fiának nevez. Vele együtt írja a keresztényeknek ezeket az utolsó szavakat is, emlékeztetve őket az alázatra, amivel az idősebbeket kell segíteniük a közösség szolgálatában. Mindenkit arra buzdít, hogy vesse alá önmagát elsősorban Istennek, azután pedig egymásnak. Az alázat a keresztényeket Jézushoz teszi hasonlatossá, aki mindenki szolgálatába áll. Milyen szép képpel írja le az apostol: öltsük magunkra az alázatot, mint egy ruhát, a kölcsönös szolgálathoz. Az apostol itt talán arra gondol, amikor az utolsó vacsorán Jézus megmosta az apostolok lábát. Az alázat az a magatartás, mely minősíti a tanítványt, s megmenti minden bűn forrásától, a gőgtől. Péter apostol a levelének lezárásakor utal a jövőre, ami a tanítványokra vár: „Rövid szenvedés után maga fog majd titeket tökéletessé tenni, megerősíteni, megszilárdítani és biztos alapra helyezni.” Igen, szilárdan azon a sziklán, amely maga Krisztus, a tanítványok már itt megélhetik „a feltámadottak állapotát”. Márk, „Péter tolmácsa” az evangéliuma révén segít nekünk, hogy belemerüljünk annak az apostolnak a hitébe, akit az Úr Egyháza élére helyezett.

Imádság az apostolokkal