Lk 11,42–46 – Elhanyagoljátok azt, ami a legfontosabb
Egy törvénytudó hallja Jézus kemény szavait, melyek a farizeusi szertartások ellen szólnak, és kijelenti, hogy Jézus ezzel őt és társait is megsérti. Olyan ember reakciója ez, aki egyáltalán nem érzi szükségét annak, hogy megváltozzon; hogy mélyebben megértse, mit kíván tőle Jézus. Megelégszik a betűkkel és a külsődleges vallásgyakorlattal, anélkül hogy magáévá tenné az Isten és Izrael közötti szövetség lényegét és szellemiségét. A későbbiekben Pál apostol azt írja a korintusiaknak: „a betű öl, a Lélek pedig éltet” (2Kor 3,6). Isten szava olyan, mint a kétélű kard, amely a velőig hatol – mondja a Zsidóknak írt levél szerzője. Nem hagyja, hogy közönyösek maradjunk, nem áldja meg és nem dicséri viselkedésünket, anélkül hogy meg ne nyirbálná, nem hatol le a szív mélyére, anélkül hogy kimetszené azt, ami akadályoz vagy ami rosszabb esetben a vesztünket okozhatja. Jó és üdvös erő ez, mely átformálja a szívet. Jézus leleplezi a farizeusok és az írástudók bűnét: miközben a nép tisztelettel tekint rájuk, mert tőlük vár vezetést és iránymutatást, viselkedésük valójában hamis. Ez az oka tehát Jézus szigorú ítéletének. Az emberek megbíznak bennük, útba igazítást kérnek tőlük, mert vezetőknek „látszanak”, miközben semmibe veszik, ami igazán fontos, „az igazságot és az Isten szeretetét”. Igaz, hogy befizetik a templomadót, és hagyják, hogy a zsinagógában tiszteletben részesítsék őket, de a valóságban olyanok, mint „a rég beomlott sírok”: üresek, belül nincs bennük élet. Rideg szigorukkal nehéz terheket tesznek az emberek vállára, ám ők maguk semmit sem akarnak és tudnak átvállalni tőlük. Ezt a hamisságot, ezt a hazug kétszínűséget bélyegzi meg Jézus. A háromszoros „jaj nektek” szigorú figyelmeztetés mindenki számára, így a mi számunkra is, amikor könyörtelen bíróként, lelkiismeretlen és magabiztos kiskirályként viselkedünk, kihasználva azok jóhiszeműségét, akik épp egy olyan testvért keresnek, akire rábízhatják magukat a lelki növekedés útján. Az Úr határtalan könyörületességet vár el minden tanítványától.
Imádság a szentekkel