Assisi Szent Ferenc (†1226) emléknapja. Megemlékezünk a primavallei kis kápolna felszentelésére: a Sant’Egidio közösség első imádságos helye, Róma külvárosában. 1992. október 4-én írták alá Rómában azt a békeszerződést, ami véget vetett a háborúnak Mozambikban. Imádkozzunk mindazokért, akik a békéért fáradoztak.
Mt 11,25–30 – A kicsinyeknek kinyilatkoztatott evangélium
Ezen a napon Assisi Szent Ferencet ünnepeljük. Megemlékezünk 1226. október 3-án éjszaka bekövetkezett haláláról. Az ő tanúságtétele ma is sokak szívét fordítja az Úr felé. A leprással való találkozása, akit átölelt és megcsókolt, valamint az, hogy a San Damianóban meghallotta a Megfeszített hangját, vezetett el megtéréséhez. Attól kezdve az ifjú Ferenc kizárólag az evangélium tanítása szerint élt, melynek egyik legjelentősebb tanúja volt a Katolikus Egyházon belül, de az egész keresztény világban és annak határain kívül is. Békéért való aggodalma a keresztes háborúk idején arra sarkallta, hogy keresse föl a szultánt Damiettában, és beszéljen vele. Számos tanítványt gyűjtött maga köré, akiket fivérnek szólított, és úgy döntött, hogy azok között a szegények között fog lakni, akik a középkori városok környékén éltek. Személyében az evangélium az egyetemes testvériség kovászává vált, mely nem ismer határokat. Az evangéliumi szakasz, amit az ünnep liturgiája kínál számunkra, Jézus egyik imáját írja le. Ebben az imádságban Jézus hálát ad az Atyának, hogy lehajolt a kicsinyekhez, és kinyilvánította számukra az üdvözítő szeretet misztériumát, mely századokon át rejtve volt, és még a tudósok sem érthették meg, csak akkor, ha Isten fölfedte számukra. Ez a misztérium abban áll, hogy az Atya saját Fiát küldte a földre, hogy megszabadítsa az embereket a gonosz és a halál hatalmából. „Istennek úgy tetszett”, hogy megszabadítja az embereket, kezdve a legkisebbeken és a leggyöngébbeken. Ez a szegények privilégiuma, mely jelen van a Biblia első lapjaitól kezdve csakúgy, mint napjainkban Jézus követőinek életében. Ferenc pápa a saját példájával folyamatosan erre emlékeztet minket. Épp ezért választotta az assisi szent nevét, aki buzdít, hogy hozzá hasonlóan csatlakozzunk mi is azokhoz a kicsinyekhez, akik befogadták és megélték ezt a szeretetet. Ferenc is azok közé a hívők közé tartozik, akiknek hosszú sora vörös fonálként húzódik végig a Szentírás egészén, és azt jelzi, hogy Isten előnyben részesíti a szegényeket és az elesetteket. Innen indul ki az ő üdvözítő törekvése. Ferenc újra végigjárja Jézus tanítványainak egykori útját: őket, az egyszerű, megvetett embereket választja ki Jézus, hogy a mennyek országának apostolai legyenek. Ezeken a tanítványokon keresztül fordul Jézus ma is a megfáradt tömegekhez, és szól hozzájuk: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.”
Imádság a szentekkel
