1Sám 3,1–10.19–20. Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!
A fejezet azzal kezdődik, hogy Sámuel „Héli előtt az Úrnak szolgált”, de nyomban hozzá is teszi: „ritka volt az Úr szózata, s nem fordult elő gyakran látomás”. Nehéz időszak volt ez Izrael számára. Minden jel arra mutatott, hogy Izrael hanyatlik, az újjászületés legkisebb esélye nélkül. A próféciák megritkulása azt jelentette, hogy eltávolodtak Istentől és ezzel együtt a világosságtól is, amely megmutatta volna, melyik úton járjanak. E szavak hallatán óhatatlanul eszünkbe jut az a kor, amelyben élünk. Manapság is ritkák a látomások, nem könnyű igazságosabb és emberibb világról álmodni. Globális világban élünk, de hiányoznak az olyan egyetemes víziók, melyek az emberiség egész családjára vonatkoznának. Héli pap, akinek pedig feladata lett volna látomásokat látni, megöregedett, megvakult, saját szobájába visszavonultan éldegélt. Sámuel még kisfiú volt. Mindazonáltal „Isten mécsesét… még nem oltották ki”, mondja a szent szöveg. Az Úr virrasztott népe fölött. Szeretete ugyanis sokkal nagyobb gyermekeinek szereteténél. És ekkor Sámuelt álmában megszólítja az Úr. Háromszor hallja Isten hívását, és mindannyiszor Hélihez szalad. Harmadjára a pap megmondja, mit kell tennie. Igaz, Sámuel évek óta a szentélyben él, és közvetlen kapcsolatban van a főpappal, ám az Urat még nem ismeri. Elképzelhető, hogy sok mindent tudunk Istenről, még sincs vele személyes kapcsolatunk. Sámuel háromszor hallotta az Úr hangját, s az öreg Héli segítségével végül válaszol neki: „Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád!” Meg is kapja az isteni kinyilatkoztatást. Isten szava attól kezdve nem csupán ritkán hallható. Sőt, Sámuelen keresztül Isten szava a változás mozgatójává válik. Sokatmondó, ahogy a szentíró fogalmaz: „Sámuel aztán felnövekedett, s az Úr vele volt, és ezekből a szavakból egy sem esett a földre.” Buzdítás ez mindannyiunk számára, hogy mi is nőjünk fel, mint Sámuel, legyen velünk az Úr, és ne hagyjuk, hogy egyetlen szava is veszendőbe menjen. Az Úr mindegyikünkre rábízza szavának erejét, hogy gyümölcsöző legyen.
Imádság a szentekkel
