MÁJUS 27., SZOMBAT, PÜNKÖSD VIGÍLIÁJA

 

Canterburyi Szent Ágoston (†604) püspökre, az angol egyház atyjára emlékezünk.

 

ApCsel 28,16–20.30–31. Pál Rómában

Amikor megérkeztünk Rómába, Pál engedélyt kapott, hogy saját szállást vegyen egy katona őrizete alatt. ¹⁷Három nap múlva magához kérette a tekintélyesebb zsidókat. Amikor összejöttek, beszélt hozzájuk: „Testvérek! Semmit sem vétettem a nép vagy atyáink szokásai ellen, mégis megkötöztek Jeruzsálemben, és a rómaiak kezére adtak. ¹⁸Ezek kivizsgálták ügyemet, s szabadon akartak engedni, mert semmi okot nem találtak, amiért halálra ítéljenek. ¹⁹A zsidók azonban tiltakoztak, így kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, de nem azért, mintha népemet akarnám vádolni. ²⁰Azért kérettelek ide, hogy lássalak benneteket, és szóljak hozzátok. Ezt a bilincset Izrael reménysége miatt rakták rám.” Két álló esztendeig ott maradt bérbe vett szállásán, s fogadott mindenkit, aki csak fölkereste. ³¹Hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.

 

Az Apostolok cselekedetei elbeszélésének vége röviden elmondja, hogyan érkezett el az evangélium Rómába. Pál a küldetését házi őrizetben, egy magánházban kezdte. Mivel élvezte a római hatóságok jóindulatát, magához hívatta a zsidó közösség vezetőit. Jóllehet sokan nem fogadták el igehirdetését, mégsem voltak ellenségesek vele, sőt nagy toleranciáról tesznek tanúságot vele kapcsolatban, és biztosítják arról is, hogy semmiben sem neheztelnek rá. Pál két évig marad abban a házban, ami valószínűleg a zsidó negyed közelében lehetett, és amit aztán missziós központtá alakít. Pál testileg ugyan bilincsben van, mégis igen intenzív apostoli munkát végez: embereket fogad a házában, prédikál nekik, imádkozik, és leveleket ír a távoli közösségeknek. Semmi, még a bilincsek sem akadályozzák meg abban, hogy az evangéliumot hirdesse. Micsoda példa ez számunkra, akiknek

– bár minden eszközünk megvan hozzá – sokszor mégis a nehezünkre esik, hogy az emberek szívéhez szóljunk! Lukács ezen a ponton hirtelen megszakítja az elbeszélést, mintha azt akarná mondani, hogy itt veszi kezdetét a kereszténység elterjedése az egész világon. Nem beszél Pál mártírhaláláról sem. Más forrásokból tudjuk, hogy Pál római tartózkodásának második évében, annak vége felé megváltozott a politikai hangulat a keresztényekkel szemben. Néro császár üldöztetéseket zúdított rájuk, melyek során Pétert is és Pált is kivégezték. Lukács csak azt hangsúlyozza, hogy Pál bátran hirdeti a keresztény hitet. A fiatalember, aki a köpenyekre vigyázott István megkövezése közben, engedte, hogy Jézus meghódítsa magának, olyannyira, hogy a világ útjait járta, „hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról”. Rómába érve Pál, aki zsidó és római polgár volt, vagyis a világ polgára, testében leláncolva is megélte Jézus tanítványainak nagy szabadságát.

Előesti imádság