Izajás próféta emlékezete
ApCsel 14,19–28. Pál első missziójának vége
19Antióchiából és Ikóniumból azonban utánuk jött néhány zsidó.
Felbujtották a tömeget, és megkövezték Pált. Azután kivonszolták a városon
kívülre, abban a hitben, hogy meghalt. 20De
amikor a tanítványok körülvették, felkelt, és bement a városba. Másnap pedig
Barnabással útra kelt Derbébe.
21Miután ennek a városnak is hirdették
az evangéliumot és sokakat tanítottak, visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és
Antióchiába. 22Útközben megerősítették
a tanítványok lelkét, és intették őket, hogy maradjanak meg a hitben.
Elmondták, hogy sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába. 23S miután az egyes egyházakban böjtölve és
imádkozva presbitereket rendeltek számukra, az Úrnak ajánlották őket, akiben
hittek. 24Azután átmentek Pizídián, és
Pamfíliába jutottak. 25Miután Pergében
is hirdették az Úr igéjét, lementek Attáliába, 26onnan
pedig elhajóztak Antióchiába, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva elindították
őket a most elvégzett munkára.
27Amikor megérkeztek és
egybegyűjtötték az egyházat, elbeszélték, milyen nagy dolgokat művelt általuk
az Isten, és hogy a hit ajtaját megnyitotta a pogányoknak. 28Ezután jó ideig ott maradtak a
tanítványokkal.
Nem szűnik az evangélium hirdetésével szembeni ellenállás. Sőt, úgy lát- szik, egyre nő, és elvezet ahhoz, hogy ellenségei megkövezik Pált. Amikor összerogy a kövek alatt, mindenki azt gondolja, hogy meghalt, és elmennek, otthagyva őt az út mellett. Csak a tanítványok maradnak mellette. Pál, aki a ruhák őrzőjeként jelen volt István megkövezésénél, most maga is elszenvedte ezt egykori hittestvérei részéről. Talán miközben érezte a fájdalmat, amikor eltalálták őt a ráhulló kövek, gondolatban visszatért Jeruzsálembe, ahhoz az első megkövezéshez. István, az első vértanú példája bizonyára támaszt jelentett neki a kemény próbatétel során. Az apostol, akit a tanítványok támogatnak, fölkel. Nem menekül el, hanem visszatér a városba, és másnap folytatja az útját, hogy máshol is hirdesse az evangéliumot. Talán azt is gondolhatjuk, hogy tetszeleg önnön hősiességében. Valójában azonban egyedüli támasza a szeretete az Úr iránt, akit ő minden fölé, saját élete fölé is helyezett. Ebben rendkívüli példát kapunk tőle mi is napjainkban. Az apostol arra emlékeztet minket, hogy az evangéliumi szeretet, amit Jézus megélt, a kereszten át valósul meg. Sőt, a kereszt igazolja, hogy igaz. Barnabással együtt Pál is visszatér Antiochiába, abba a városba, ahonnan elindultak, és itt is tovább hirdeti az evangéliumot, hogy a közösség tovább növekedjen és erősödjön a hitben.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
