Szent Lukács emlékezete: evangéliuma mellett az Apostolok cselekedeteinek is a szerzője, a hagyomány szerint orvos és festő volt.
Az Egyház ma Lukácsra emlékezik, a harmadik evangélium és az Apostolok cselekedetei szerzőjére. Egy hagyomány szerint ő is egyike volt a hetven- kettőnek. Alakját és evangéliumát nagy missziós hevület jellemzi. A hetvenkét tanítvány egy széles körű, a világra nyitott misszió jele (egy zsidó hagyomány szerint hetvenkettő volt a világ népeinek száma). Jézus szabadon küldi őket, terhek, dolgok, eszmék, előítéletek nagy és nehéz csomagjai nélkül. Úgy mennek, „mint bárányok a farkasok közé”. A tanítványok az emberek életének részesei, szomszédaik és barátaik, ugyanakkor mélységesen különböznek tőlük. Az Úr tanítványa nem fogadhatja el a világ logikáját: az erő, az erőszak logikáját, a bárány helyett a farkas logikáját. A tanítvány csak a szeretet erejére támaszkodik, és ennek az igehirdetésnek a gyümölcse az lesz, hogy rátalál a béke fiaira az emberek házai között. Érezzük, hogy egy ilyen erőszakos világban, amelyben az embereket a szembenállás logikája kísérti, és az, hogy a rosszra rosszal válaszoljanak, milyen nagy szükség van az evangéliumra, amely a farkasok szívét báránnyá változtatja. Az evangélium megmutatja nekünk azt a titkot, hogy amikor Isten országának fénye a legtávolabbinak tűnik, a tanítványok imája, reménye és szeretete közel hozza és jelenvalóvá teszi azt. Lukács segítsen minket evangéliumával abban, hogy folytassuk Isten országának küldetését ebben a világban!
Az apostolok imádsága
