OKTÓBER 4., SZERDA

 


Assisi Szent Ferenc (†1226) emléknapja

Megemlékezünk a primavallei kis kápolna felszenteléséről: ez a Sant’Egidio közösség első imádságos helye, Róma külvárosában található.

1992. október 4-én írták alá Rómában azt a békeszerződést, ami véget vetett a háborúnak Mozambikban. Imádkozzunk mindazokért, akik a békéért fáradoztak!

 

Mt 11,25–30. A kicsinyeknek kinyilatkoztatott evangélium

 

Abban az időben Jézus ezeket mondta: „Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad. 26Igen, Atyám, így tetszett neked. 27Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú kinyilatkoztatja. 28Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. 29Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. 30Az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

 

Ma Assisi Szent Ferencet ünnepeljük. Megemlékezünk 1226. október 3-án éjjel bekövetkezett haláláról. Az ő tanúságtétele ma is sokak szívét fordítja az Úr felé. Megtérését a leprással való találkozása és a San Damiano-kápolnában átélt tapasztalata jelzi, amikor hallotta, amint a feszület szól hozzá. Attól kezdve kizárólag az evangélium tanítása szerint élt. Benne az evangélium az egyetemes testvériség kovásza lett. Az evangéliumi szakasz, amelyet a mai ünnep liturgiája kínál számunkra, Jézus egyik imáját írja le. Ebben az imádságban Jézus hálát ad az Atyának, amiért lehajolt a kicsinyekhez, és kinyilatkoztatta nekik szeretetének misztériumát, amely századokon át rejtve volt, s még a bölcsek sem érthették volna meg, ha maga Isten nem nyilatkoztatta volna ki. Úgy szerette Isten a világot, hogy saját Fiát küldte a földre, hogy megszabadítsa az embereket a gonosz és a halál hatalmából.

„Istennek úgy tetszett”, hogy megszabadítsa az embereket, kezdve a legkisebbeken és a leggyengébbeken. A szegények kiváltságos helye a bibliai elbeszélésekben sokszor szerepel, és Jézus tanítványai számára a szegények ma is különösen fontosak. Ferenc pápa szüntelenül emlékeztet bennünket erre a saját példájával is, hiszen éppen ezért választotta Assisi szentjének nevét. Szent Ferenc példája arra buzdít bennünket, hogy hozzá hasonlóan mi is a kicsinyek közé tartozzunk, azok közé, akik befogadták és megélték ezt a szeretetet. Szent Ferenc egy azon férfiak és nők hosszú sorában, akik fonálként szövik át húsz évszázad keresztény történetét, és tanúsítják, hogy Isten előnyben részesíti a szegényeket és az elesetteket: belőlük kiindulva váltja meg a világot. Ferenc Jézus tanítványainak régi útját követi és járja be újra a maga korában, a tanítványokét, akik egyszerű, lenézett emberek voltak, Jézus mégis kiválasztotta őket, hogy országa hírnökei legyenek. E tanítványok által fordul Jézus ma is a megfáradt tömegekhez, és szól hozzájuk: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.”

Imádság a szentekkel