Szent Cirill (†869) és Metód (†885) szláv egyházatyák és Európa védőszentjei emléknapja
Ter 3,1–8. Isten kertjének fája
1De
a kígyó ravaszabb vala a föld minden állatainál, melyeket az Úr Isten
alkotott vala. Mely mondá az asszonynak: Miért parancsolta nektek Isten,
hogy ne egyetek a paradicsom minden fájáról?
2Felelé neki az asszony: A fák gyümölcséből, melyek a paradicsomban vannak, eszünk;
3azon
fának gyümölcséből pedig, mely a paradicsom közepén vagyon,
megparancsolta nekünk Isten, hogy ne együnk, se ne illessük azt, netalán
meghaljunk.
4Mondá pedig a kígyó az asszonynak: Semmiképen nem haltok meg halállal.Kor. II. 11,3
5Mert tudja az Isten, hogy a mely napon esztek arról, megnyílnak szemeitek, és lesztek, mint az istenek, jót és gonoszt tudók.
6Látá
tehát az asszony, hogy a fa evésre jó, és szemre szép, és tekintetre
gyönyörű; és vőn annak gyümölcséből, és megevé, és ada férjének, ki
szintén megevé.Sirák 25,33 Tim. I. 2,14
7És
mind a kettőnek megnyílának szemei; és mikor észrevevék, hogy
mezítelenek, fügefa-leveleket aggatának egybe, és magoknak körűlkötőket
csinálának.
8És
mikor hallák az Úr Isten szavát, ki a paradicsomban jár vala a szellőn
délután, elrejté magát Ádám és felesége az Úr Isten színe elől a
paradicsom fái között.
Isten úgy helyezte az édenkertbe a férfit és a nőt, hogy meghagyta nekik: annak minden gyümölcséből ehetnek, kivéve a közepén álló fáéból. Ők azonban nem hallgattak az Úr szavára, és egy külső hang csábítására hagyatkoztak, a kígyó, a bálvány, a gonosz hangját követték. Ez a hang észrevétlen beférkőzik a mindennapi életünkbe. Szívünkben is megszülethet, amikor például gőgösségre buzdít, önelégültségünket legyezgeti, vagy azzal hiteget bennünket, hogy nekünk minden könnyen elérhető. Mindig arra indít, hogy magunkra összpontosítsunk. Úgy is mondhatjuk, hogy ez a hang a végtelenségig fel akarja magasztalni az énünket. Az is ilyen kívülről jövő hang, amely a hamis prófétáktól jön, akik a gazdagságot, a jólétet és a sikert állítják elénk ideálként. Ezek azonban valójában olyan hamis szavak és javaslatok, melyek eltávolítanak bennünket az Úrtól. A kísértő ajánlata egyszerű: ne higgyünk Isten hangjának! Az eredendő bűn (és tulajdonképpen minden bűn eredete) mindig az Isten szavába vetett bizalom hiányában, a meghallgatás hiányában és mindenekfelett a túlzott önbizalomban, saját énünk felmagasztalásában, saját gőgünkben keresendő. Amikor a kísértőt hallgatja, az ember elveszíti barátságát Istennel, és elveszíti a kölcsönös szolidaritást is. Ádám és Éva, akik minden tudás megszerzésére törtek, s mindent egyedül akartak elérni – ez az ősi kísértés: saját életünk abszolút urainak érezni magunkat –, a végén ott találták magukat mezítelenül, félelemmel telve. Kölcsönösen egymást vádolták. A büszkeség megfoszt bennünket Isten barátságától, eltávolít bennünket egymástól. Az Úr nélkül mindegyikünk szomorúan fedezi fel önnön nyomorúságát és törékenységét, s a magány és konfliktusok közepette találja magát. Ádám és Éva elrejtőztek az Úr elől, aki viszont továbbra is szerette őket és törődött velük.
A Szent Kereszt imádsága
