Martin
Luther King emléknapja, akit 1968. április 4-én öltek meg
Memphisben. Vele együtt megemlékezünk mindazokról, akik éhezik
és szomjazzák az igazságot.
Jn
8,21–30. Amikor majd fölmagasztaltatik az Emberfia
21Egy
más alkalommal így beszélt Jézus: „Elmegyek és kerestek, de
bűnötökben haltok meg. Ahova ugyanis én megyek, oda ti nem
jöhettek.” 22Erre
a zsidók megjegyezték: „Csak nem öli meg magát, hogy azt
mondja: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek?” 23De
ő megmagyarázta nekik: „Ti innen alulról valók vagytok, én meg
felülről való vagyok, ti e világból vagytok, én nem e világból
vagyok. 24Azért
mondtam nektek, hogy bűnötökben haltok meg, mert ha nem hiszitek,
hogy én vagyok, meghaltok bűnötökben.” 25Erre
megkérdezték tőle: „De hát ki vagy te?” „A kezdet, amint
már mondtam nektek – mondta Jézus feleletül. – 26Sokat
mondhatnék még rólatok ítéletképpen, mert az, aki küldött,
igaz, s azt hirdetem a világnak, amit tőle hallottam.” 27Nem
fogták fel, hogy az Atyáról beszél nekik, 28Jézus
mégis folytatta: „Amikor majd fölmagasztaltatik az Emberfia,
megtudjátok, hogy én vagyok, s hogy semmit nem teszek magamtól,
hanem azt hirdetem, amire Atyám tanított. 29Aki
küldött, velem van, nem hagyott magamra, mert mindig azt teszem,
ami tetszésére van.” 30E
szavaira sokan hittek benne.
János
evangéliuma még mindig a jeruzsálemi templomban marasztal minket,
ahol Jézus utoljára, véglegesen szembeszáll azokkal, akik
támadják. Hallgatói makacsul továbbra sem fogadják el
tanúságtételét isteni származásáról. Különben el kellene
fogadniuk igehirdetését, meg kellene változtatniuk szívüket,
életüket. Elutasítják, kiforgatják a szavait. Mi is ezt tesszük,
amikor nem készséges szívvel hallgatjuk meg az evangéliumot.
Amikor Jézus azt mondja, hogy ahová ő megy, ők nem mehetnek,
akkor azt hiszik, öngyilkosságra készül. Valójában Jézus
egészen másról beszél, ezért ezt mondja nekik: „Ti innen
alulról valók vagytok én meg felülről való vagyok, ti e
világból vagytok, én nem e világból vagyok.” Jézus nem azt
akarja ezzel mondani, hogy távol van az emberektől. Azt a
távolságot akarja egyértelműsíteni, amely a hétköznapi emberi
gondolkodásmód és Isten gondolata között fennáll. Az Úr
gondolkodásmódja Jézus életének tetőpontján, a kereszthalálban
mutatkozik meg a legvilágosabban. Ellenkezik azzal a mindannyiunkban
élő ösztönnel, hogy mindenáron mentsük magunkat. Jézus arra
szentelte egész életét, hogy mindenkit megmentsen. Még a
keresztet is vállalta ezért. Ezért szól így mindenkihez, még ha
egyelőre nem is képesek megérteni: „Amikor majd
fölmagasztaltatik az Emberfia, megtudjátok, hogy én vagyok.”
Igen, a halál pillanatában világossá válik, ki Jézus, és miért
öltött testet. Először a százados értette meg a kereszt alatt,
amikor látta, hogyan viselkedik Jézus egészen az utolsó
leheletéig, azt mondta: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.”
(Mk 15,39) Voltak néhányan a templomban, akik hittek benne, amikor
hallották beszélni. Ha nekik elég volt, amit mondott, akkor mi
miért kételkedünk, holott már annyiszor hallottuk az evangéliumot?
Imádság
az Úr anyjával, Máriával