Március 7., szerda



Mt 5,17-19. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni

 
17Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem. 18Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. 19Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.

A Máté evangéliumából olvasott rész szerint Jézus teljesen tudatában van a Törvény fontosságának. Egyértelműen kijelenti: „Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni.” Az evangélista, aki bizonyára vitába keveredett olyan keresztényekkel, akik második helyre tették a zsidó törvényt, Jézus saját szavait idézve igazolja, hogy nem azért jött, hogy eltörölje, hanem hogy beteljesítse a Szentírást, Ábrahámtól Mózesig és a prófétákig. Ez azt jelenti, hogy a Szentírás minden egyes oldala, mondhatnánk minden egyes „ióta” (a héber ábécé legkisebb betűje) Jézusra utal. Isten szeretetének története ível át a Biblia minden lapján, és ennek kicsúcsosodása maga Jézus. Jézus lesz ezért a Szentírás magyarázatának kulcsa, beleértve az Ószövetséget is. Isten szeretetének története, amely az Ószövetség minden lapját átjárja, Jézus történetében teljesedik ki. Ezért a keresztények vallják, hogy a törvényt az evangéliumi szeretet teszi teljessé, Istennek az a határtalan szeretete irántunk, melyet Jézus is magában hordozott, s melyért vállalta a kereszthalált is. Úgy is mondhatjuk, hogy aki szeret, betölti az Úr törvényét. A Biblia minden lapját meg kell hallgatni, hiszen minden egyes oldal Isten emberek iránti különleges szeretetét foglalja magába. Minden lapját gondosan és buzgón át kell gondolni és meg kell őrizni. Sürgetően fontos, hogy új hódolat ébredjen az emberekben e szent könyv iránt, amely Isten Igéjét tartalmazza. Ahogyan létezik az Eucharisztia előtti hódolat, ugyanolyan hódolatnak kell ébrednie a Szentírás iránt is. Szép példa erre, ahogyan Ferenc pápa buzdít minden keresztény egyházmegyét, hogy jelöljenek ki egy vasárnapot a Biblia ünneplésére. Felidézhetjük Assisi Szent Ferenc példáját is, aki arra buzdította a barátokat, hogy mindig szedjék fel a földre hullott papírdarabkákat (amelyek akkortájt leginkább kódexekből származhattak, s így könnyen tartalmazhattak bibliai szakaszokat is), mert akár evangéliumi szavak is lehetnek rajtuk. A mestert követő tanítványnak is szívébe kell fogadnia a Szentírás minden szavát, és életében minden nap be kell teljesítenie.

Imádság a szentekkel