A galileai Kánából származó Szent Bertalan
apostol ünnepe. Testét Rómában, az Isola Tiberinán álló Szent Bertalan
templomban őrzik, amely az új mártírok emlékhelye is lett. Jerry Essan Masslo
dél-afrikai menekültre is emlékezünk, akit Olaszországban a Sant’Egidio
közösség fogadott be, és akit banditák öltek meg – vele együtt emlékezzünk minden menekültre is.
Jn 1,45–51. Találkozás Nátánaellel
(Bertalan)
45Fülöp találkozott Natanaellel, és elmondta neki: »Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben és a próféták: Jézust, József fiát Názáretből.« 46Natanael erre megjegyezte: »Jöhet valami jó Názáretből?« Fülöp azt felelte neki: »Gyere és lásd!« 47Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: »Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság.« 48Natanael megkérdezte: »Honnan ismersz engem?« Jézus azt felelte: »Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.« 49Natanael azt válaszolta: »Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!« 50Jézus erre így szólt: »Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél.« 51Aztán hozzátette: »Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.«
Az
egyház ma Szent Bertalan apostolt ünnepli. A galileai Kánából származott, és a
negyedik evangélium Nátánael (Isten ajándéka) néven említi. Barátja, Fülöp
hívja magával, és vitte Jézushoz, aki amint meglátja, azt mondja róla, hogy ő
„egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság”. András és Fülöp korábbi
tapasztalatához hasonlóan Bertalan életében is döntő jelentőségű a Jézussal
való találkozás: hatására úgy dönt, hogy megváltoztatja életét, elhagyja
otthonát és családját, és követni kezdi őt, aki a tizenkettő közé hívja.
Pünkösd után a hagyomány szerint Indiában és Örményországban hirdette az evangéliumot.
Itt is halt mártírhalált: elevenen megnyúzták. Teste a római Szent
Bertalan-bazilikában nyugszik, az Isola Tiberinán. Itt kapott helyet a XX.
századi „új mártírok”, a XX. századi vértanúk szentélye is. A mai evangélium
Nátánael találkozását beszéli el Jézussal. Fülöp, aki már találkozott a fiatal
názáreti prófétával, beszél Nátánaelnek Jézus emberfeletti hatalmáról. Nátánael
az egyenes ember realizmusával kételkedik: „Jöhet valami jó Názáretből?” Fülöp nem próbálja meg sem tisztázni, sem
oldani Bertalan kétségét, inkább elhívja, hogy találkozzon Jézussal. A hit
valójában nem észérvek mentén alakul ki, hanem a Jézussal való személyes
találkozásban. És tessék, Jézushoz közeledve Bertalan azt hallja, amint épp őt
dicséri. A fiatal názáreti próféta az, aki megérteti Bertalannal, hogy ő már
azelőtt szerette, hogy először találkoztak volna: „Mielőtt Fülöp hívott volna,
láttalak, a fügefa alatt voltál.” Jézus megvilágosítja ennek az igaz embernek a
szívét, aki úgy érzi, őt nagyon is jól ismerik, s ezt mondja: „Rabbi (azaz:
Mester), te vagy az Isten Fia.” Jézus pedig e hitvallás hallatán ígéretet tesz
neki, hogy még sokkal nagyobb dolgokat fog látni. Jézus álma a tanítványairól
az, ami Jákob ősi álma volt az angyalokkal: „Isten angyalai fel és le jártak.”
(Ter 28,12) Ez arra emlékezteti Nátánáel-Bartimeust, a tanítványokat, és minden
kor tanítványait, hogy Isten álma az emberiséggel még nem ért véget. Minden
egyes alkalommal, amikor hagyjuk, hogy az evangélium szava megérintse a
szívünket, visszatérnek, hogy kinyissák az eget a világ felett.
Imádság az apostolokkal
