Ezdr 1,1–6 – Rendelet
a templom felépítéséről
1Círusznak, a perzsák királyának első esztendejében felébresztette az Úr Círusznak, a perzsák királyának lelkét, hogy beteljesedjék az Úr szava, amelyet Jeremiás szája által mondott. Erre ő egész birodalmában, írásban is, a következő rendeletet hirdette ki: 2»Így szól Círusz, a perzsák királya: A föld valamennyi országát kezembe adta az Úr, a mennynek Istene, és ő meghagyta nekem, hogy házat építsek neki Jeruzsálemben, amely Júdeában van. 3Ki való közületek az ő egész népéből? Legyen vele az ő Istene. Menjen fel Jeruzsálembe, amely Júdeában van, és építse fel az Úrnak, Izrael Istenének templomát. Ő az az Isten, aki Jeruzsálemben lakik. 4A megmaradtak közül mindenkit, bárhol lakjék is, segítsék meg az ő helységének emberei mindenütt ezüsttel, arannyal, felszereléssel, jószággal, azonfelül, amit önként ajánlanak fel Isten jeruzsálemi temploma javára.«5Elindultak erre a családfők Júdából meg Benjaminból, és a papok meg a leviták, egyszóval mindazok, akiknek Isten arra indította lelkét, hogy felmenjenek és megépítsék az Úr templomát Jeruzsálemben. 6Mindazok pedig, akik körülöttük laktak, önkéntes adományaikon felül ezüst- és aranyedényekkel, felszereléssel, jószággal és egyéb holmikkal segítették őket.
Az
Úr szava nem szól hiába. Ezt igazolja Ezdrás könyvének eleje, amikor leírja,
hogy a prófétai szó megvalósul, ráadásul egy idegen, Cirusz műve által. Ő lesz
az eszköz Isten kezében, hogy megszabadítsa népét a száműzetésből, és
visszatérhessen Jeruzsálembe, újra felépíthesse a templomot. Ez a perzsa király
meghódította Babilóniát, legyőzte a régi birodalmat, amely nemcsak a
száműzetésért volt felelős, hanem Jeruzsálem és a templom lerombolásáért is.
Már Izajás Isten küldöttét látta benne: „Így szól az Úr fölkentjéhez,
Ciruszhoz, akinek megfogja a jobbját, hogy színe előtt meghódoltassa a
nemzeteket…” (Iz 45,1). Ezért úgy jelenik meg, mint kiválasztott, Isten
fölkentje. Az Úr nem korlátozza tevékenységét Izraelre, hanem kiterjeszti
minden népre. Szava csodákat művel bárkivel, akivel csak akar. A próféta
kortársainak, de Ezdrás könyve olvasóinak is meglepő lehetett egy idegen
királyban látni Izrael Istenének küldöttét. Az alapvető cél, amelynek
betöltésére meghívást kapott, a jeruzsálemi templom fölépítése volt. A
száműzetésből visszatérő Izrael számára a legfontosabb a templom volt és a
Tóra, az isteni tanítás. A templomban lehetett találkozni az Úrral,
hozzáfordulni imádsággal, felajánlani az áldozatot. Izraelnek – ahogyan nekünk
is – szüksége volt egy konkrét helyre, ahol találkozni tudott az Úrral. Isten
házában mindenki személyesen, és a testvérek közössége együtt odafordulhat az
Úrhoz, kérheti irgalmát és megszerezheti bocsánatát. A száműzött közösség közös
gondja volt a templom felépítése. Mindenki értékes tárgyakat ajánlott fel, mert
Isten jelenléte a legértékesebb dolog, amit egy ember birtokolhat. Ezért a
könyv első része teljes egészében a templom felépítéséről szól majd.
Imádság a
szegényekért
