Szeptember 30., hétfő


Szent Jeromos egyháztanító emléknapja (†420, Betlehem), aki latinra fordította a Bibliát; imádkozunk, hogy a Szentírás szavát minden nyelven meghallják

Zak 8,1–8 – A próféta egy félelemmel teli, beletörődött néphez beszél




1És szólt a Seregek Ura: 2»Így szól a Seregek Ura:
Forró, féltékeny szeretettel szeretem én Siont,
és nagy haragra gerjedtem miatta. 3Így szól a Seregek Ura: Visszatérek én Sionhoz, és Jeruzsálemben akarok én lakni; és Jeruzsálemet majd az igazság városának nevezik, s a Seregek Urának hegyét szent hegynek. 4Így szól a Seregek Ura: ülnek még öreg emberek és öreg asszonyok Jeruzsálem utcáin, és kinek-kinek bot lesz a kezében napjainak nagy száma miatt, 5és a város terei tele lesznek fiúkkal és leányokkal, akik játszadoznak majd terein.6Így szól a Seregek Ura: Ha ez ezekben a napokban nehéznek is látszik a megmaradt nép szemében, vajon az én szememben nehéz-e? – mondja a Seregek Ura. 7Így szól a Seregek Ura:
Íme, én megmentem népemet a kelet földjéről,
és a napnyugatnak földjéről. 8És elhozom őket,
hogy Jeruzsálemben lakjanak,
és ők lesznek az én népem,
én pedig az ő Istenük leszek,
híven és igazán. 


Zakariás próféta Isten szeretetét prófétálja Jeruzsálem iránt. A város nehéz helyzetben van, meggyengült, az egyik pillanatról a másikra idegen hatalmak kezére kerülhet. De az Úr elküldi prófétáját, hogy beszéljen a megtizedelt, félelemmel teli néphez, amely beletörődött, hogy nála hatalmasabb nemzetek áldozata lesz. A próféta szava felrázza a félelmükbe zárkózott lelkeket, és kinyitja szemüket a reményre: „Ha ez csodálatosnak látszik majd a nép maradékának szemében (azokban a napokban), vajon az én szememben is csodálatosnak látszik majd?” Az Úr szenvedéllyel beszél, azt mondja: „Féltékeny szeretettel szeretem Siont, és nagy haragra gerjedtem miatta”. Isten féltékenysége arra a városra irányul, amely népe egészének a szimbóluma. Ezekben a szavakban világosan visszhangzik a hit kollektív dimenziója, vagyis az egybegyűjtött nép, a közös sors által egyesített egyes emberek arcai, történetei. A bibliai hit nem elvont dolog, nem ideológián vagy valami magával ragadó beszéden alapul. Nem, Isten hite száll le az emberek közé, és egyesül vele. A prófécia még mindig szól a hitetlen néphez: „Visszatérek a Sionra, és Jeruzsálemben fogok lakni. Jeruzsálemet a hűség városának fogják nevezni, a Seregek Urának hegyét meg szent hegynek.” Az Úr szép együttélést teremt itt mindenki számára, a különböző generációknak és mindazoknak, akik az új Jeruzsálemet lakják majd. Zakariás próféciája még inkább aktuális napjaink városaiban, amelyek, úgy tűnik, szándékosan oly módon épülnek, hogy elválasszák egymástól az embereket, egyre nehezebbé tegyék a találkozást különböző emberek, különböző generációk között. Azt mondja az Úr: „Ülnek még öregemberek és öregasszonyok Jeruzsálem terein. Bot lesz mindegyikük kezében napjaiknak sokasága miatt. Tele lesznek a város terei kisfiúkkal és kislányokkal; játszadozni fognak a tereken.” Különösen aktuális ez a kép napjainkban: Isten olyan várost akar, amely újra befogadja azokat, akiket kiselejteztek, az időseket és a gyerekeket. Isten azt kéri, hogy ezt a várost építsük fel mindenütt, keleten és nyugaton. Az Úr azt akarja, hogy mindenki örömben és teljességben éljen.

Imádság a szegényekért