Nagy Szent
Gergely (540–604) pápára és egyháztanítóra emlékezünk
1Tessz 5,1–6.9–11
– Legyünk éberek az Úrra való várakozásban
1Az időről és az óráról azonban, testvérek, szükségtelen írnom nektek. 2Hiszen magatok is igen jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. 3Amikor azt mondják: »Békesség és biztonság«, éppen akkor szakad rájuk hirtelen a veszedelem, mint a várandós asszonyra a fájdalom, és nem menekülnek meg. 4De ti, testvérek, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módjára lepjen meg titeket. 5Mindnyájan a világosság fiai és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. 6Ne is aludjunk tehát, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok! 9Mert Isten nem haragra rendelt, hanem arra, hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk, Jézus Krisztus által, 10aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, ővele éljünk.11Vigasztaljátok tehát egymást, és legyetek egymás épülésére, mint ahogy meg is teszitek.
Pál
arra inti a tesszalonikiakat, hogy ne akarják megismerni, kiszámítani Jézus
eljövetelének idejét, óráját. Ő „úgy érkezik el, mint éjjel a tolvaj”. Maga
Jézus figyelmeztette tanítványait: „ha tudná a házigazda, hogy melyik órában
jön a tolvaj, nem engedné betörni házába” (Lk 12,39). A tolvaj, sajnos, mindig
váratlanul érkezik. Így lesz Jézus eljövetelével is. Az egyetlen, amit biztosan
tudunk az utolsó napról, hogy hirtelen, váratlanul érkezik el. Ezért kell
virrasztani egész éjjel. Akik nem gondolnak rá, „békében és biztonságban”
élnek, azok számára az Úr hirtelen érkezik el, hirtelen pusztulásként éri őket,
olyan lesz, mint egy hatalmas fájdalom, amely elől nincs menekvés. Sokakkal az
történik majd, mint a balga emberrel, aki ezt mondta magában: „Ember, van
annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól!” (Lk 12,19.) Az
apostol azt kéri, legyünk mindig éberek és józanok, vagyis „a világosság fiai”,
a nappal fiai, mint azok, akik Isten szavának világosságában, szeretetének
fényében élnek. Aki nem hallgatja meg a szavait, az „sötétségben” él, és úgy
viselkedik, mint aki alszik. A nappal embere józanul értékeli önmagát, nem
enged az aggodalmaknak, hanem készen áll a hit jó harcára, hogy legyőzze a
gonoszt, győzelemre juttassa a jót. Képes magára ölteni a megfelelő
fegyverzetet ehhez. Legfontosabb fegyver a hit, a szeretet és a remény; Isten
fegyverzete, amely biztosítja a győzelmet, sőt, magában hordozza, ha a hívő
ember magára ölti és használja. Az Úr már összegyűjtötte a hívőket a
közösségében, és ezzel üdvösségre adta őket. Azonban nem magától hullik ránk ez
a sors. A hit ajándék, de nem véletlenszerűen kapjuk, hanem szükség van hozzá a
Jézussal való személyes találkozásra. És az üdvösség nem más, mint megmaradni a
Jézussal való személyes találkozásban. Ezért: „akár élünk, akár meghalunk, vele
együtt elnyerjük az életet”. A menny Jézus, és a teljes élet is ő. Ebben van a
boldogságunk.
Imádság az Úr
anyjával, Máriával
