Mal 3,13–20a – Az igazak győzelme az Úr napján
13Keményen beszéltetek ti ellenem – mondja az Úr –, 14és ti kérdezitek: ‘Mit beszéltünk ellened?’ Azt mondjátok: ‘Hiábavaló dolgot tesz az, aki Istennek szolgál! Mi hasznunk van abból, hogy megtartottuk törvényeit, és hogy szomorúan jártunk a Seregek Ura előtt? 15Ezért hát boldogoknak mondjuk a kevélyeket, mert ők gyarapodtak, bár gonoszságot cselekedtek; és nem lett bántódásuk, bár kísértették Istent.’ 16Így beszéltek egymás között azok, akik az Urat félik. Az Úr pedig felfigyelt és meghallotta, és előtte emlékkönyvbe írták azokat, akik félik az Urat és nevére gondolnak. 17Ezek – mondja a Seregek Ura –, az én tulajdonommá lesznek azon a napon, amelyen majd cselekvéshez látok, és én megsajnálom majd őket, mint ahogy az ember megsajnálja a fiát, aki neki szolgál. 18És akkor majd ismét látjátok, mi a különbség az igaz és a gonosz között, az Istennek szolgáló és a neki nem szolgáló között. 19Bizony, íme, eljön majd az a nap, lángolva, mint a kemence, és minden kevély és minden gonosztevő olyan lesz, mint a tarló, és az eljövendő nap lángra lobbantja őket – mondja a Seregek Ura –, és nem hagy rajtuk sem gyökeret, sem hajtást. 20Nektek azonban, akik nevemet félitek, felkel az igazság napja, ami gyógyulást hoz szárnyain.
Malakiás próféta – akinek a neve azt jelenti,
„az Úr az én angyalom” – a Kr. e. V. század közepe táján élt, végigkísérte
Nehemiás reformját. Mint a mai szentírási szakaszból kitűnik, közvetlen
stílusban, a hallgatóságával párbeszédet folytatva, Isten szavának figyelmes
meghallgatásán keresztül akarja inteni Izrael népét amiatt a helyzet miatt, amiben
van. Ha ugyanis figyelmesen hallgatjuk Isten szavát, az megvilágítja a kort,
amelyben élünk. Igazság szerint még a legodaadóbb hívek körében is meggyengült
az Isten igazságosságába vetett bizalom, miután azt látták, hogy a fennhéjázó,
erőszakos embereknek jobban megy soruk: „Értelmetlen dolog az Urat szolgálni,
és mi haszna annak, hogy megtartottuk parancsait, és bűnbánatban jártunk a
Seregek Urának színe előtt? Most, lám, boldognak mondhatjuk a kevélyeket; akik
gonoszságot műveltek, azoknak jól megy a soruk. Próbára teszik az Istent, és
semmi bántódásuk nem esik.” A hívek bizalmatlanságára az Úr büntetés helyett
megértéssel válaszol. Felíratja egy könyvbe azoknak a nevét és cselekedeteit,
akik hűségesek hozzá, annak biztosítékául, hogy nem fog elfeledkezni róluk. Az
idők végezetén az igazak az Úr tulajdonává lesznek, vagyis hozzá fognak
tartozni. Azokban a napokban majd egyértelműen elválik az igazak és a bűnösök
sorsa. Az igazakra felragyog „az igazság napja”, és sugaraival megvédelmezi
őket: „Mert lám, elérkezik az a nap, s izzó lesz, mint a kemence. Minden kevély
és minden gonosztevő olyan lesz, mint a szalma: az a nap, amely elérkezik,
lángra lobbantja őket… Nektek pedig, akik félitek a nevemet, felragyog az
igazság napja, sugarai üdvösséget fognak árasztani.” Ez a fölragyogó nap a
keresztény hagyomány szerint a megszülető Jézus, aki azért jött, hogy
világosságot gyújtson a bánat sötétjében, és megdöntse a gonosz hatalmát.
Imádság az Egyházért
