Október 21., hétfő


A Santa Maria in Trastevere bazilikában ma a békéért imádkoznak; Boldog Giuseppe Puglisi atyára emlékezünk, aki Palermóban volt plébános, és akit a maffia gyilkolt meg 1993-ban

Róm 4,20–25 – Ábrahám a hit miatt megigazul



20és Isten ígéretével szemben sem kételkedett hitetlenkedéssel, hanem megerősödött hitében, s megadta a tiszteletet Istennek 21abban a teljes meggyőződésben, hogy van hatalma megtenni, amit ígért. 22És ez számíttatott be neki megigazulásul . (Ter 15,623De nemcsak róla írták meg azt, hogy beszámították neki, 24hanem rólunk is, akiknek beszámítják, ha hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézus Krisztust, a mi Urunkat, 25aki bűneinkért átadatott, és megigazulásunkért feltámasztatott.

Az apostol azt írja a rómaiaknak, hogy Ábrahám története egyenesen nekünk, keresztényeknek szól, akik „hiszünk abban, aki a halottak közül feltámasztotta Urunkat, Jézust”. Egy héber nyelvű szentírás-magyarázatban a következőt olvashatjuk: „Mindaz, amit Ábrahámról írtak, megismétlődik gyermekei történetében”. Pál azt írja a rómaiaknak, hogy az Úr megjelent Ábrahámnak, és hite miatt igazzá tette. Az apostol világosan kimondja, hogy kereszthalálával Jézus magára vette a világ minden bűnét, feltámadásával pedig igazzá tett bennünket. Ő ugyanis „vétkeinkért halált szenvedett, és megigazulásunkért feltámadt”. Ezzel az utalással az apostol értelmezi Ábrahám hitét, és közvetlenül kapcsolatba hozza Jézus misztériumával, aki meghalt és feltámadt. Ábrahám Istene a maga teljességében Jézus Krisztusban mutatkozik meg. Ábrahám története éppen azért példaértékű a hívő emberek, különösen is a keresztények számára, mert rámutat a hit radikalitására: Istenhez köt bennünket, ha az első pártiárkához hasonlóan „a remény ellenére is” hiszünk. Ez a hit, mely a miénk is, arra buzdít, hogy teljesen bízzuk rá magunkat Isten Fiára. A keresztény embernek ugyanolyan módon kellene Istenre hagyatkoznia, ahogyan Ábrahám tette. Ebből következően a hit elsősorban nem feladat, amit teljesítenünk kell. Inkább arról van szó, hogy önmagunkat odaajándékozzuk Istennek, aki meghívott bennünket, és alávetjük magunkat akaratának és szeretettervének, aminek részesévé tett. Jézus eljövetelével, halálával és feltámadásával a maga teljességében föltárult számunkra a hit és az üdvösség titka. Ábrahám a keresztény ember mintaképe és „mindnyájunknak atyja”.

Imádság a békéért