Szeptember 4., péntek



Mózesre emlékezünk: Isten kiválasztottja, aki megszabadította Isten népét az egyiptomi fogságból, és az Ígéret földjére vezette

1Kor 4,1–5 – Óvatosság az ítélkezésben

1Úgy tekintsen ránk minden ember, mint Krisztus szolgáira, és Isten titkainak intézőire. 2Márpedig az intézőtől azt kívánják, hogy hűséges legyen. 3Nekem azonban az a legkisebb gondom, hogy ti mondjatok rólam ítéletet, vagy más emberi fórum, sőt magam sem ítélem meg magamat. 4Semmiben sem érzem ugyan magamat bűnösnek, de ez még nem tesz engem igazzá. Az Úr az, aki megítél engem. 5Tehát ne mondjatok ítéletet idő előtt, amíg el nem jön az Úr, aki a sötétség titkait megvilágítja, és a szívek szándékait is nyilvánosságra hozza. Akkor majd mindenki megkapja a dicséretet Istentől.

Levelének ebben a szakaszában Pál saját apostoli munkásságát veszi védelembe. Kritikákra válaszol, amiket néhányan azért hoztak föl ellene, hogy ezzel fenntartsák a közösségben megjelenő megosztottságot. Arra figyelmeztet, hogy az apostoli szolgálat kizárólag a Krisztushoz tartozásra és a kapott küldetéshez való hűségre épül. Ebből a meggyőződésből fakad, hogy nem érzi magát a közösség élete urának, hanem csupán „Krisztus szolgájának és Isten titkai gondnokának”. Az apostol szerint meghívása arra szól, hogy Isten dolgait intézze, ne pedig saját vágyait, érdekeit szolgálja. Azt is hozzáfűzi, hogy lelkiismerete nem vádolja semmivel. De egyébként ez sem volna elég, mert „az én bírám az Úr”. Amikor ő eljön – az ő „napján” –, az „igazság szerint” (Róm 2,2) gyakorol majd ítéletet, föltárja majd „a szívek szándékait”, vagyis a rejtett gondolatokat. Csak akkor nyer majd az igaz ember elismerést és jutalmat Istentől. Ezért az apostol figyelmezteti a keresztényeket, hogy ne az uralkodó kultúra mércéjével ítéljék meg a szolgálat gyümölcseit. Az evangéliumhoz való hűség belső meggyőződés kérdése, nem a világ logikája szerint mérhető gyümölcsökön múlik. Senki sem lehet önmaga bírája, még kevésbé másoké – hangsúlyozza az apostol –, csakis az Úr ítélheti meg a szíveket.
A Szent Kereszt imádsága