Szof 3,1–2.9–13. Az üdvösség minden szegénynek szól
„Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak!” A próféta Jeru- zsálemről beszél, amely lázadó és hatalmaskodó várossá lett, mert felhagyott azzal, hogy az Úr szavát hallgassa, és nem fogadta el a fegyelmezést. Aki nem hallgat Istenre, és nem bízik benne, annak az élete erőszakos, végül embertelen lesz. A prófétai szó, amely segít meglátni, hogy milyen igazság- talan és erőszakos Jeruzsálem és a népei, nem hagyja az embereket remény nélkül. Isten azért szól, hogy jobb legyen a világ, és az emberek megtérje- nek, amikor meghallgatják őt: „Akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek”
– mondja. Ezen a nyelven a népek is odafordulhatnak majd Izrael Istené- hez, és rátalálhatnak arra az egységre, amelyet olyan nehezen lehet elérni. A próféta hangsúlyozza, hogy a népek egyfelé tartanak: „hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki.” Ez utóbbi kifejezést talán pontosabb lenne úgy fordítani: „egy lélekkel”. Ha felismer- jük gyengeségünket és az Istenhez való kötődésünket, az lehetővé teszi, megteremti azt az „egylelkűséget”, amelyet az egyes emberek és az egyes népek maguktól nem tudnak megteremteni. Ezért az imádság az egység rendkívüli erejét rejti magában: különböző emberek összegyűlnek, mind ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanúgy énekelnek, ugyanazokat a szavakat hallgatják, ugyanazokat a gesztusokat végzik. Ebben az új népben nincsen helye az arrogánsnak, aki kizárólag a saját önzésének nyelvét beszéli. Az alázatosak és szegények népe, vagyis a nép, mely az Úrban bízik, részese lesz ennek a csodálatos és egyedülálló valóságnak, amelyet Isten Egyházá- ban tapasztalunk meg, amely az emberi család egységének jele. Alázatos ez a nép, mert Isten Igéjét hallgatja, és a szegényekkel együtt Isten szeretettnépét alkotja. Viszont maradék lesz, vagyis azokból áll, akik megmaradtak azon sokaság közül, akik inkább saját magukat követték. E maradékhoz tartozni az Úr ajándéka, egyben mindannyiunk saját döntése is.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
