Szent János apostol és evangélista ünnepe: ő volt a tanítvány, akit kedvelt Jézus, és aki a kereszt alatt Máriát saját anyjaként fogadta magához.
Boldog Salkaházi Sára vértanúságának emléknapja, akit 1944-ben ezen a napon lőttek a Dunába, mert üldözött asszonyok és lányok életét mentette. Jn 20,2–8. János és Péter az üres sírhoz fut
János egyike annak a négy tanítványnak, akiket Jézus elsőként hívott magához. A hagyomány úgy tartja, hogy János az a tanítvány, „akit kedvelt Jézus”. Az utolsó vacsorán egyedül ő hajthatta fejét Jézus keblére, majd Péterrel és Jakabbal együtt elkísérte őt az Olajfák hegyére, amikor a halállal vívódott. A többi tanítványhoz hasonlóan azonban ő is elmenekült, és magára hagyta Jézust, de aztán visszatért, és követte a kereszt lábáig, ahol el- fogadja a meghívást, hogy magához vegye Máriát. Ebben az evangéliumi részben húsvét napjának hajnalán találkozunk vele, amikor Péterrel együtt a sír felé fut. Fiatalabb volt Péternél, ezért hamarabb ért oda, látta a gyolcsot a földön, de nem ment be, megvárta Pétert. Az egyházatyák így kommentálják ezt: a szeretet gyorsabban fut, és előbb ér oda. János mindenesetre meg tudta várni, hogy testvére megérkezzen, és együtt menjenek be a sír- boltba. Az ember soha nem fut egyedül. János már megtanulta, hogy Jézus tanítványai mindig kettesével járnak. Ketten léptek be a sírba. S amint be- lépett: „Látta, és hitt.” Megértette, hogy Jézus testét nem lophatták el (hiszen ott voltak a leplek, ahová letették), és hitt. A negyedik evangéliumban és a leveleiben őrzött tanúságtételének középpontjában az Isten és a test- vérek szeretetének hirdetése áll. Ez mestere üzenetének lényege, szíve. Elmondják róla, hogy amikor jó pár évvel később egy székben elvitték a keresztények gyűlésére, folyamatosan a szeretet parancsát ismételgette. És amikor megkérdezték tőle, miért ismételgeti, azt mondta: „Mert ez az Úr parancsa! Ha valaki ezt gyakorolja, az elég.”
Karácsonyi imádság
