Mal 3,1–4.23–24. Az Úr hírnöke
Malakiás könyvének utolsó sorai Jézus eljövetelére irányítják figyelmünket, aki majd beteljesíti a Törvény és a próféták szavait. Malakiás összetett korban él, amikor Izrael hite a gyorsan és váratlan irányba változó világban támadások középpontjába kerül. Mit tehet egy kicsiny, függetlenségétől és autonómiájától megfosztott nép a terjeszkedő, elnyomó, nagy népekkel szemben? A hívők kérdése ez, amely a változások korában mindig újra fel- vetődik. Így van ez velünk is, ebben a korban, amelyet Ferenc pápa radikális módon egyenesen korszakváltásnak nevez. Mit tegyünk? Ez valóban fontos kérdés. Engedniük kell-e a hívőknek, alkalmazkodni, belesimulni az uralkodó kultúrába? „Hol van az igazság Istene?” – kérdezték Izrael fiai. Az Úr azonban nem hagyta magára népét, nem feledkezett meg róla. Éppen ellenkezőleg, közbe fog lépni: „Elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek,és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Lám, már jön is! – mondja a Seregek Ura.” Meg kell hallgatnunk Isten „hírnökeit”, szavának prófétáit, azokat, akik segítenek nekünk előkészíteni az Úr útját. Igéje elvezet majd minket az Úrral való találkozáshoz. Mennyire fontos hát, hogy várakoz- zunk, készen álljunk, ne zárkózzunk be saját bizonyosságainkba, megszo- kásainkba, a megnyugvás és a jólét hajszolásába, amely nem ad választ arra, hogy mennyire rászorulunk az üdvösségre
A Szent Kereszt imádsága
