Remete
Szent Antal apát emléknapja (†356): követte az Urat az egyiptomi sivatagban,
és sok szerzetes atyja lett; a zsidóság és a kereszténység
viszonyán való elmélkedés
napja.
Zsid 6,10–20. Megerősödni a felkínált reményben
A Zsidóknak írt levél az Isten esküjének fontosságát hangsúlyozza, annak az ünnepélyes gesztusnak a fontosságát, amelyet Isten Ábrahámnak és Izraelnek tett. Ez az eskü hűséget jelentett és elkötelezettséget, hogy Isten megvalósítja, amit megígért, vagyis annak a népnek az üdvösségét, amely o saját népéül kiválasztott. Az Ábrahámnak tett eskü ingyenes gesztus volt, Isten szeretetből tette meg. A keresztények ezt az ősi történetet folytatják. Jézus elvitte ezt a történetet a beteljesülésig, ahelyett, hogy eltörölte volna. A Zsidóknak írt levél ezért hangsúlyozza az Ábrahámhoz és az Úr által a pátriárkának tett ígéretekhez való kötődés fontosságát. Ábrahámon keresztül Melkizedek is része lett az üdvtörténetnek, bár nem volt zsidó. Úgy is mondhatnánk, hogy senki nem építheti fel az életét anélkül, hogy egy tágabb történet része ne lenne. Olykor elfog a kísértés, hogy egyedülállónak, megismételhetetlennek tartsuk magunkat, mintha minden velünk kezdődne és végződne, és ezzel elveszítjük annak örömét, hogy részei vagyunk egy nép, a keresztények népe, de még korábban az Ábrahámnak tett ígéret népe történetének. Izrael e népéhez Jézus tanítványai különösen kö- tődnek, mert éppen rajtuk keresztül értek el hozzánk az ígéretek. Ha az ember megfeledkezik arról a szeretettörténetről, amelynek a része, akkor fennáll a veszély, hogy egyre inkább csak a jogait követeli, ennek következ- tében pedig lustaság lesz úrrá rajta, ami eltávolítja attól a buzgalomtól, a Jézus evangéliuma iránti szenvedélyes szeretettől, amelyet az Úr minden időben kér a keresztényektől, és amelyre napjainkban Ferenc pápa szünte- lenül emlékeztet minket. Törekedjünk az elénk tárt remény elnyerésére, hogy hordozói legyünk mi is Isten ígéreteinek, a minden emberre vonatkozó szeretettervének, a jelenlétének – főleg ott, ahol az emberek létezésére rá- nyomja bélyegét a szenvedés és a fájdalom. Jézus soha nem engedi, hogy aki rábízza magát, hiányt szenvedjen abban, amire szüksége van, mert ő a szom- bat és a történelem ura.
Imádság
az Úr anyjával, Máriával