Június 19., hétfő



A Trasteverei Szűz Mária-bazilikában imádság a békéért.
Szent Romuáld (950–1027) remetének, a kamalduli rend alapítójának emlékezete. 

98 (97). zsoltár – Az Úr feltárta igazságosságát
1 Zengjetek új éneket az Úrnak,
mert csodálatra méltó, amit művelt.
Jobbja kivívta a győzelmet,
igen, szent karja győzelmet szerzett.
2 Kinyilvánította az Úr üdvösségét,
igazságosságát feltárta a pogányok előtt.
3 Megemlékezett jóságáról
és hűségéről Izrael háza iránt.
A föld minden határa látta Istenünk üdvösségét.
4 Ünnepeljétek az Urat, országok, mind,
örüljetek és vigadjatok!

A liturgia újra a 98. zsoltárt adja ajkunkra imádságul. Ebben az évben ez az egyik leggyakrabban énekelt zsoltár a mindennapi szentmisékben. A zsoltáros arra hívja a hívőket, hogy új éneket zengjenek: Isten végleges győzelmet aratott a gonosz fölött. Nem elegendők már a múlt szavai. Most megvalósult a földön Isten királysága. Mintha e szavak visszhangoznának Izajásnál: „Az Úr felfedte szent karját minden nemzet szeme láttára. s meglátja a föld minden határa, hogy szabadulást szerez Istenünk” (Iz 52,10). Jól tudjuk, hogy a gonosz ma is erőszakosan működik az emberiség történetében. Mindazonáltal azt mondhatnánk, az evangélium kifejezésével, hogy „Isten országa” már elérkezett. Az Úr jobbja legyzőzte a gonoszt. Jézus halálával és föltámadásával a gonosznak már nincsen hatalma. Így ha jelen van is még az emberi életben, mégis már véglegesen legyőzetett. Ezért csatlakozhatunk a zsoltáros kitartó buzdításához: zengjetek, ünnepeljétek, örüljetek, dicsőítsétek muzsikával, tapsoljatok! Ha a zsoltáros valószínűleg egy Izrael által aratott nagy győzelemből merített ihletet, mi Jézus végleges győzelmét énekeljük. Eszünkbe jut a Jelenések könyvében idézett ének, amely az Úr győzelmét hirdeti: „Aztán szózatot hallottam az égből, mint nagy vizek zúgását vagy szörnyű mennydörgés robaját. A szózat, amelyet hallottam, emlékeztetett arra, ahogyan a hárfások pengetik hárfájukat. Új éneket énekeltek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földről megváltott száznegyvennégyezer.” (Jel 14,2–3)  A Biblia nyelvezetén keresztül felismerhetjük hívők gyülekezetének énekét, akik a szent liturgiát mutatják be, amelyben ég és föld egyetlen dicsőítésben egyesül az Úr iránt, aki legyőzte a gonoszt és városának, népének polgáraivá tett minket. A zsoltáros hív, hogy emlékezzünk arra, mit tett értünk és mindenkiért Isten: igazságosságát feltárta a pogányok előtt és a föld minden határa látta Istenünk üdvösségét, amelyet elhozott nekünk. Az Úr valóban nagy győzelmet aratott, kinyilvánította üdvösségét, feltárta igazságosságát, megemlékezett szeretetéről, és most igazságosan megítéli a földet. Isten igazságosságát azonban úgy hívják: irgalmasság, üdvösség, szeretet, amely megment anélkül, hogy bármiféle határt szabna önmagának. Ezért énekelhetjük mi is a zsoltárossal: „Ünnepeljétek az Urat, országok, mind, örüljetek és vigadjatok!” (4).
Imádság a békéért