Onezimusznak,
Filemon rabszolgájának emléknapja, aki Pál apostol testvére volt
a hitben.
Mt 9,14-15. Amikor elviszik a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.
14Akkor
odajöttek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: »Miért
van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te
tanítványaid pedig nem böjtölnek?« 15Jézus
így felelt nekik: »Vajon gyászolhat-e a násznép, amíg velük
van a vőlegény? Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük
a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.
A
nagyböjti idő első napjaiban járunk, Isten igéje pedig arra
emlékeztet bennünket, hogy belső út az, amit valójában meg kell
tennünk, a szív útja, a szeretet, a barátság, a nagylelkűség
lépései várnak ránk. Az evangélium nem csupán azt kéri, hogy
tegyünk meg többet, még ha jótettekről van is szó. Mélyről
jövő változás az, amit valójában tőlünk kér. Az a böjt,
amit az Úr kér tőlünk, nem más, mint saját önzésünk, az
önmagunkra és saját problémáinkra való koncentrálás böjtje,
hogy szívünket Felé irányítsuk, és hogy a legszegényebbek és
a leggyengébbek iránti szeretet növekedjék bennünk. Máté
evangéliumának ez a részlete a böjtről szól, s annak mély
értelmét magyarázza el. János tanítványai, akik
önmegtartóztatóbb, önsanyargatóbb életet éltek, mint Jézus
követői, azt kérdik, miért ilyen derűs-vidámak amazok. Való
igaz, Jézus puszta jelenléte is ünnepi hangulatot teremtett, a
remény légkörét - vagyis egyedülálló vidámságot, örömet. S
a tanítványok is valóban boldogok voltak, hogy vele lehetnek és
osztozhatnak mindennapi életében, melyet az emberek közt és az ő
segítésükkel töltött. Krisztus követése nem szomorú út,
melynek alapját a lemondás és bűnbánat adja. Sőt, mondhatni
ennek épp az ellenkezője igaz. És János tanítványai látták
ezt és megbotránkoztak miatta. Jézus tisztázza: vele lenni olyan,
mint az esküvőn a vőlegénnyel ünnepelni. A szegények meg is
értették ezt: az jött el közéjük, aki megszabadítja őket
magukra hagyatottságukból és megvetettségükből. Jézus mégis
figyelmeztet, hogy az Isten országának eljövetele - mely a
szeretet és a béke országa - egyet jelent a gonosz elleni harccal
is, mely elkerülhetetlen, s mint minden csatában, ebben is lesznek
nehéz idők. Lesznek ellenzői, akik mindenáron - akár
törvénytelen vagy erőszakos úton is - igyekeznek majd legyőzni
az evangéliumot hirdető tanítványokat. Mindenesetre fontos, hogy
ünnepi ruhát öltsünk és igyunk az irgalmasság borából, hiszen
ez teszi erőssé és állhatatossá a tanítványokat, amikor a
nehéz idők és a szenvedés bekövetkezik. Dietrich Bonhoeffer
mondta, hogy az evangélium nemcsak jóvá, de erőssé és teszi a
tanítványokat.
A
Szent Kereszt imádsága