Május 1., kedd


Munkás Szent József emléknapja, a munka ünnepe

Jn 14,27–31. Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.



27Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne féljen. 28Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: Elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. 29Megmondtam nektek már most, mielőtt megtörténne, hogy amikor bekövetkezik, higgyetek. 30Most már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme; felettem ugyan nincs hatalma, 31de hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy teszek, ahogy az Atya meghagyta nekem: keljetek föl, menjünk innen.



„Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.” Jézus jól tudja, hogy a tanítványok számára nagyon nehéz és fájdalmas az elválás tőle. Már megígérte nekik, hogy megkapják a Szentlelket. Most pedig békéjét adja nekik, azt a messiási békét, amelyben benne van Isten minden áldása. Nem akármilyen békéről van szó. Ezt a békét ő maga is átéli. Ez a béke az Atyával való bizalmas kapcsolatból származik, abból a bizonyosságból, hogy nincs egyedül és sohasem lesz híjával Isten támogatásának és vigasztalásának. Ez az örökség csak a tanítványoknak jut osztályrészül, nekik tanúskodniuk kell erről a világban. Jézus buzdítja őket, hogy ne féljenek, ne nyugtalankodjanak. Megismétli a szavakat, amelyeket korábban mondott nekik: „Elmegyek, de visszajövök hozzátok.” Hozzáteszi még, hogy örülniük kellene, amiért az Atyához megy. Hogyan is örülhetnének, amikor tudják, hogy elhagyja őket a legkedvesebb barátjuk, aki megszabadította őket az értelmetlen élettől? Jézus fel akarja készíteni őket a húsvéti történésekre, mennybemenetelére. Az Atya jobbján lesz. Ez nem azt jelenti, hogy eltávolodik tőlük. Sőt, az Úr ezentúl még közelebb lesz majd hozzájuk, bárhol is legyenek, egyiküket sem hagyja egyedül többé. A tanítványok szétszélednek a világ útjain, hogy hirdessék az evangéliumot, és ő mindenhová velük megy. A gonosz, a sátán persze azon munkálkodik, hogy megszakadjon a szeretetkapcsolat Jézus és tanítványai között. Jézus halála azonban, bár a gonosz műve, mégis elsősorban a Fiú döntése, aki szeretetből adja oda életét azért, hogy mindenki üdvözüljön. Jézus nem azért távolodik el testben, mert elárul minket, ahogyan sokan teszik. Az emberek között milyen sokszor megszakad a kapcsolat, hányszor elválnak egymástól! Jézus elmegy az Atyához, és ez a nagyobb szeretet jele, a Fiú szeretete az Atya iránt: „...a világ így tudja meg, hogy szeretem az Atyát, és végbeviszem, amivel az Atya megbízott”. Jézus engedelmeskedik Istennek, és a tanítványok ebben ismerik fel a szeretet örökkévalóságát.

Imádság az Úr anyjával, Máriával