Mk 10,28–31. Krisztus követésének jutalma
28Ekkor megszólalt Péter: »Íme, mi elhagytunk mindent és követtünk téged!« 29Jézus azt felelte: »Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért,30százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet. 31Sokan lesznek elsőkből utolsók, és utolsókból elsők.«
Péter
szavai, aki az apostolok szószólójaként fordul Jézushoz, éppen ellentétes
magatartást tükröznek, mint a gazdag ember tegnap olvasott története. Hiszen ők
elhagytak mindent, és követték őt. Vannak tehát, akik válaszoltak Jézus
hívására: Péter többes szám első személyben szól róluk, és ez a mi vonatkozik az akkori tanítványokra és
mindenkire, aki bizalommal hagyatkozik rá az Úr hívó szavára. Péter
állásfoglalása alkalmat ad Jézusnak, hogy még jobban megmagyarázza, mit jelent
az ő követése: nem arról van szó, hogy az ember lemond egy gazdagabb, boldogabb
életről, vagy elveszíti azt. Hiszen Jézus már máskor is megmondta:
„Irgalmasságot akarok, nem áldozatot” (Mt 9,13). Az evangélium megmutatja az
igazi gazdagságot, amelyet Jézus tanítványai kapnak. Ha elhagyják mindenüket,
hogy Jézust kövessék, már most, ezen a földön százszorosát kapják vissza,
üldözések közepette (Jézus ezt is elmondja nekik), a jövőben pedig az örök
életet kapják. A százannyi nem más, mint annak a közösségnek a gazdagsága és
szeretete, amelyet azok kapnak, akik Krisztust választották. A hívek közössége
minden tanítvány számára anya, testvér, otthon lesz. Ráadásul ez a testvériség
soha nem ér véget. A halál sem tudja lerombolni. Jézusnak ezek a szavai
mindannyiunk számára teljes öröm forrását jelentik: az Úr sokkal többet ajándékoz
nekünk, mint amit hátrahagyunk. A százannyi túlzó kifejezés, a bőség jelképe,
és jelzi, miféle gazdagságot kap, aki az evangéliumot követi.
Imádság az Úr anyjával, Máriával
