Jn 21,15–19. Simon, János fia, szeretsz
engem? Legeltesd juhaimat!
15Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: »Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?« Ő azt felelte: »Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!« Erre azt mondta neki: »Legeltesd bárányaimat!« 16Majd másodszor is megkérdezte: »Simon, János fia, szeretsz-e engem?« Azt felelte: »Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!« Erre azt mondta neki: »Legeltesd juhaimat!« 17Aztán harmadszor is megkérdezte: »Simon, János fia, szeretsz-e engem?« Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte őt: »Szeretsz-e engem?«, és azt felelte: »Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!« Ekkor így szólt: »Legeltesd juhaimat! 18Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Amikor azonban megöregszel, kiterjeszted kezeidet; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.« 19Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: »Kövess engem!«
Az
evangéliumi olvasmány a feltámadás utáni napok egyikéről beszél.
A feltámadt Jézus harmadjára jelenik meg Tibériás tavának partján. Éppen
ott, ahol először találkozott az első tanítványokkal, itt hívta meg őket, hogy
kövessék őt. Ugyanazon a parton találkozik most velük újra, mintegy az
újrakezdés jeleként, az elveszettség és a tévelygés után, s háromszor is
rákérdez Péter szeretetére. Jól tudja, hogy az egyetlen dolog, amely Pétert
örökre hozzá kötheti, az nem a kötelességtudat vagy az akaraterő, hanem a vágy,
hogy szeretetével viszonozza a tőle kapott végtelen szeretetet. Jézus ezért egymás
után háromszor is megkérdezi tőle, szereti-e őt. Mintha hangsúlyozni akarná,
hogy ez a leglényegesebb és állandó kérdés. Jézus soha nem szűnik meg
szeretetet kérni, mert a szeretet örök. A kérdés pedig nem csak Péternek szól.
Minden tanítványtól ezt kérdezi Jézus: „Szeretsz engem?”. És ez nem egyszerűen
valamiféle elvont, vagy kizárólag a Jézus és a tanítvány közötti kapcsolatra
szorítkozó érzést jelent. A szeretet, amelyről Jézus Pétert faggatja, telve van
felelősséggel a többi ember iránt. Azt kéri tőle, hogy legeltesse juhait. Jézus
szeretete mindig másokért is felelős szeretet. Ebben az értelemben is első
Péter, ő az, aki megtanít, hogyan szeressük Jézust és hogyan vállaljuk fel a
felelősséget a testvéreinkért. A Jézussal folytatott beszélgetés során Péter
először azt hiszi, a mester nem bízik benne, ezért válaszából gőg és fájdalom
érződik. Jézus állhatatossága azonban legyőzi Péter ellenállását, leleplezi
gyengeségét, érezteti vele, milyen nagy szüksége van most is arra, hogy rábízza
magát Jézusra. Csak így tanulhatja meg, mit jelent teljes szívből, teljes
elméből, teljes erőből szeretni. Jézus következő szavai bepillantást engednek
az apostol jövőjébe: „Amikor fiatal voltál, felövezted magad, s oda mentél,
ahova akartál. De ha majd megöregszel, kiterjeszted karod, s más fog felövezni,
aztán oda visz, ahova nem akarod.” Péter végre megerősödik. Lelki szilárdsága
azonban nem lelkierejéből fakad, amint korábban hitte, hanem abból, hogy az
Úrra bízza magát, engedi, hogy elvezesse oda, ahová még képzeletében sem jutott
el eddig. Megvalósul hát a halászról szóló prófécia, aki az evangélium
hálójával emberek tömegeit vonzza az Úrhoz. Péter útja minden tanítvány útja is
egyben, aki az evangélium szerint akar élni, mert csak Jézussal ízlelhetjük meg
az igazi életet, amely a szenvedésen át is vezet. Péter nem tudja, hová érkezik
majd, milyen állomásokon keresztül vezet az útja. A Mester hűséges szeretetében
bízva azonban képes újra válaszolni arra a hívásra, amelyet ugyanezen a parton
hallott először: „Kövess engem!”
A Szent Kereszt imádsága
