Május 21., hétfő


A Santa Maria in Trastevere-bazilikában ma a békéért imádkoznak.
Christian de Chergé atya emléknapja, a algériai Thibirine város trappista közösségének priorja, akit 6 társával együtt 1996-ban terroristák elraboltak és megöltek.

Mk 9,14–29. Hiszek, segíts hitetlenségemen


14Amikor visszaértek a tanítványokhoz, nagy tömeget láttak körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük.15Amint az egész néptömeg meglátta Jézust, egyszerre mindnyájan elcsodálkoztak, majd odasiettek hozzá és köszöntötték őt. 16Jézus megkérdezte őket: »Miről vitatkoztok egymással?« 17A tömegből valaki ezt felelte: »Mester! Elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van, 18mindenütt megragadja őt, a földhöz vágja, ő pedig tajtékzik, a fogait csikorgatja és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.«19Ő így szólt hozzájuk: »Ó, te hitetlen nemzedék! Meddig legyek még veletek? Meddig tűrjelek még titeket? Hozzátok őt ide!« 20Erre odavitték hozzá. Amint a gyermek meglátta őt, a lélek azonnal rángatni kezdte, és a földre esve tajtékozott és fetrengett. 21Ő megkérdezte az apját: »Mennyi ideje, hogy ebbe a bajba esett?« Az ezt válaszolta: »Gyermekkora óta. 22Sokszor tűzbe és vízbe vetette őt, hogy elveszítse. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk.« 23Jézus így szólt hozzá: »‘Ha valamit tehetsz’? Minden lehetséges annak, aki hisz!« 24A gyermek apja azonnal felkiáltott, és könnyeket hullatva azt mondta: »Hiszek! Segíts hitetlenségemen!« 25Amikor Jézus látta, hogy a tömeg összefut, megfenyegette a tisztátalan lelket, és azt mondta neki: »Te süket és néma lélek! Parancsolom neked, menj ki belőle, és többé bele ne menj!« 26Erre az elkezdett kiáltozni, és össze-vissza rángatva őt, kiment belőle. A gyermek pedig olyan lett, mint a halott, mire sokan azt mondták, hogy meghalt. 27Jézus pedig kézenfogva fölemelte őt; az pedig fölkelt.
28Mikor aztán bement a házba, külön megkérdezték őt a tanítványai: »Mi miért nem tudtuk kiűzni?« 29Azt felelte nekik: »Ez a fajzat nem megy ki másképpen, mint imádság által.«

Jézus és a három tanítvány, akiket magával vitt, most lejönnek a színeváltozás hegyéről. Jézus ott találja a síkságon a többieket, amint a farizeusokkal vitáznak. A vita oka, hogy a tanítványok nem tudják meggyógyítani az epilepsziás fiút. Az apa Jézushoz akarta vinni a fiút, hogy gyógyítsa meg, de mivel nem találta, a tanítványokhoz vitte. Nekik viszont nem sikerült véghezvinniük a gyógyítást. Hányszor történik meg ma is, hogy Jézus tanítványai, a keresztény közösségek nem tudják meggyógyítani a betegeket, nem tudják enyhíteni a szenvedők kínjait, nem tudják visszaadni a bizalmat, a reményt azoknak, akik elvesztették, vagy hiába keresik! Sok beteg embert tör meg a szomorúság és a magány. Igen, a keresztények semmit nem tehetnek az Úr nélkül. Jézus azt is mondta: „nélkülem semmit sem tehettek”. A gőg azonban elvakítja a tanítványokat is, tehetetlenné teszi őket, mert azt hiszik, az Úr nélkül is boldogulnak. A fiú apja mindenesetre nem törődik a farizeusok és a tanítványok között dúló teoretikus vitával, hanem közvetlenül Jézushoz fordul, hogy ő maga lépjen közbe és gyógyítsa meg a fiát. Jézus azt mondja neki: „Minden lehetséges annak, aki hisz.” Az apa pedig így szól: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” Amikor Jézus látja ezt az egyszerű, de igaz hitet, azt parancsolja a „néma és süket léleknek”, hogy hagyja el a fiút. Jézus szeretete és ereje erősebb a tisztátalan léleknél: kézen fogja a fiút és visszaadja az életnek. Amikor a tanítványok megkérdezik, miért voltak tehetetlenek, Jézus az imádság erejére hívja fel a figyelmüket. Ők erre nem is gondoltak. Innen ered tehetetlenségük. Az evangélium e lapja arra hívja a ma keresztény közösségét, hogy újra gyakorlatává, vagy még intenzívebbé tegye a betegek gyógyulásáért mondott imát, legyenek akár közel, vagy távol. Egy hatalmas fegyverről van itt szó, amit Jézus egykor az apostolok kezébe adott, és amit soha nem volt még ilyen sürgető újra kézbe venni és gyakorlattá tenni.
Imádság a békéért