Május 3., csütörtök


Fülöp és Jakab apostol emléknapja

Jn 15,9–11. „Maradjatok meg szeretetemben”


9Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. 10Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szeretetemben, mint ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. 11Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen.

Jézus még mindig a tanítványokhoz beszél az utolsó vacsorán, nyíltan vall nekik szeretete természetéről: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket.” Nem úgy viselkedik, mint mi, nem érzi magát kisebbnek attól, hogy tanítványai iránti szeretete egy még nagyobb szeretet gyümölcse. Mi elvakultan azt hisszük, hogy eredetinek kell lennünk, nem szabad függenünk senkitől, és szégyelljük bevallani, hogy boldogságunk valaki másnak a szeretetétől függ, aki nagyobb nálunk. Fontos nekünk, hogy minden, a szeretet is a miénk legyen, belőlünk induljon ki. Ez az individualizmus, az általános önzés kultúrája, amely egyre nagyobb teret hódít, és szétforgácsolni látszik minden közösséget. A másoktól való függetlenség nem szeretethez, hanem éppen ellenkezőleg, magányhoz vezet. Ezzel ellentétben Jézus arról beszél, hogy a tanítványok iránti szeretete az Atyától ered. Ebből a meggyőződésből fakad a meghívás, hogy a tanítványok úgy kötődjenek hozzá, mint szőlővesszők, mint alázatos szívű férfiak és nők. Be kell látnunk, hogy ha magunkra maradunk, érzéseink kiszáradnak, karjaink elgyengülnek, végül már csak saját magunkért aggodalmaskodunk, saját magunkat szolgáljuk. Ezt az alázatot jelzi, ha tudunk örülni más örömének, hiszen az Úr arra hív, hogy vele örüljünk, és ne tudjunk boldogok lenni akkor, amikor valaki mellettünk szükséget szenved, szomorú, szegény, éhezik, a szegénységtől vagy fájdalomtól gyötrődik. Jézus teljes örömöt ígér nekünk, nem kicsiny, múlandó egyéni örömöket. Meg is kapjuk ezt az örömöt, ha képesek leszünk betartani a szeretet parancsát. Ezt a parancsot adta az Úr a gazdag ifjúnak, aki az örök élet felé vezető útról kérdezte: „Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” (Mt 19,21). Az igazi öröm abban van, ha úgy tudunk szeretni, ahogyan Jézus szeretett minket, vagyis önzetlenül és határtalanul.

Imádság az egyházért