Május 23. szerda


Boldog Apor Vilmos győri vértanú püspök emléknapja, aki 1945. április 2-án életét adta a püspöki palotában elbújt asszonyok és lányok védelmében.

Mk 9,38–40. Aki nincs ellenünk, az velünk van


38Ekkor János azt mondta neki: »Mester! Láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz, de nem követ minket. Megtiltottuk neki.« 39Jézus azt felelte: »Ne tiltsátok meg neki! Mert senki, aki az én nevemben csodát tesz, nem fog engem egyhamar szidalmazni. 40Hiszen aki nincs ellenünk, velünk van. 41Mert aki csak egy pohár vizet ad is nektek inni az én nevemben, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek: nem veszíti el jutalmát.

János apostol Jézushoz fordul és beszámol neki, hogy láttak egy embert, aki az ő nevében gyógyított, és hogy ezt megtiltották neki. Jézus ellenkezik: „Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni.” Jézus egyértelműen olyan mesterként tűnik fel, aki teljesen nyitott és a jót mindig szívesen fogadja, bárhonnan is jön. Nemcsak arról van szó, hogy nem zárkózik be saját csoportjába, hanem azt is elvárja, hogy tanítványai ne kövessék a szektás lelkületet. Ha valaki jót tesz, azt Isten szívesen fogadja, mert ő minden jó és igaz dolog eredete. „Aki nincs ellenünk, az velünk van” – mondja a tanítványoknak, és ezzel nagy bölcsességet és segítséget ad nekik, hogy mindegyikük kinyithassa a szívét mások előtt, ahogyan az Úr előtt kinyitották. Különösen időszerű ez az evangéliumi rész napjaink világában, amikor azt látjuk, hogy újra emelik a falakat, az etnikai határokat, amelyek szembeállítanak egymással különböző csoportokat. Az evangélium segít megérteni, mennyi jóság és szépség van a világban és az emberek szívében. Fontos, hogy a tanítványok értékeljék ezt a sok jót. Az Úr mindenkit elfogad, aki szeretetből cselekszik, amint Máté evangéliuma is megállapítja az utolsó ítélet kapcsán a 25. fejezetben. Jézus az üdvösséget már egy odanyújtott pohár vízért is kilátásba helyezi. Úgy is mondhatnánk, hogy a segítő szeretet az üdvösség útja, mindenki számára, annak is, aki nem hisz. Pál apostol is így gondolkodik, amikor így ír: „Csak Krisztust hirdessék bármi módon (...), örülök és a jövőben is örülni fogok neki.” (Fil 1,18) Ez a nyitottság és készséges hozzáállás egyáltalán nem azt jelenti, hogy áruba bocsátjuk a kereszténységet, támogatjuk a kereszténység iránti közönyt, vagy lemondunk identitásunkról. Isten szava mindenkivel szemben igényes, mindenkitől kéri a megtérést. Ugyanakkor nyitott minden jó iránt, ami minden ember szívében kicsírázhat.

Imádság a szentekkel