Május 31., csütörtök

Mária és Erzsébet találkozásának ünnepe.

Lk 1,39–56. Mária meglátogatja Erzsébetet

Imádság az Úr anyjával, Máriával

39Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. 40Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. 41És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. 42Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! 43De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? 44Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. 45És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neki.«
46Mária erre így szólt:
»Magasztalja lelkem az Urat, 47és szívem ujjong megváltó Istenemben, (Hab 3,18) 48mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, (1 Sám 1,11;Ter 30,13) 49mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas,, és Szent az ő Neve.(MTörv 10,21;Zsolt 111,9) 50Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. (Zsolt 103,13.17) 51Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,  szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. (Zsolt 89,11) 52Hatalmasokat levetett a trónról,  és kicsinyeket felemelt. (Zsolt 147,6) 53Éhezőket betöltött jókkal,  és üresen bocsátott el gazdagokat. (Zsolt 107,9) 54Felkarolta szolgáját, Izraelt,  megemlékezve irgalmasságáról, (Iz 41,8-9; Zsolt 98,3) 55amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre«. (Ter 17,7) 56És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.

A katolikus és az anglikán egyház ma Mária és Erzsébet találkozását ünnepli. Az evangélium ezt az eseményt hirdeti most nekünk. Miután Mária megtudta az angyaltól, hogy Erzsébet gyermeket vár, azonnal elindul hozzá. Lukács azt írja, hogy hozzá sietett: az evangélium mindig sietségre ösztönöz, vagyis arra, hogy lépjünk ki megszokásaink, aggodalmaink, saját gondolataink világából. Hányféle gondolat lehetett Mária fejében, miután Isten szava teljesen felforgatta az életét! Az evangélium arra ösztönöz, hogy keljünk fel önmagunkból, és legyünk a szenvedők mellett, azok mellett, akiknek szükségük van ránk, mint az idős Erzsébet, akinek egy nehéz terhességet kellett viselnie. Amikor Erzsébet meglátja a házába belépő Máriát, hatalmas öröm tölti el. A gyengék és szegények öröme ez, amikor meglátogatják őket az Úr szolgái és szolgálóleányai, vagyis azok, akik hittek „annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott”. Ha hittel fogadjuk be az Úr szavát, akkor az új szövetséget teremt a világban, azt a szokatlan szövetséget, amely az evangélium tanítványait és a szegényeket köti össze. Mária lett a hívők közül az első. Ő kezdettől fogva boldog, mert meghallgatja az Isten szavát. Ez az evangélium első boldogsága, amelyet Lukács így fogalmaz meg: „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.” Máriának, az evangélium első tanítványának a boldogsága a Magnificat énekében nyer kifejezést. Olyan ének ez, amely annak a lánynak az örömét hirdeti, aki a birodalom peremvidékén egy kis faluban, szegénységben él, és egyszer csak azt látja, hogy az ég és a föld Ura fölé hajol, alázatos szolgálóleánya fölé. Mária nem tartja magát fontosnak, mint ahogy mi, akik elvárjuk, hogy értékeljenek minket. Tudja, hogy mindent Istentől kap, és Istentől ered nagysága, ereje; Isten, aki megszabadította Izraelt, megvédte a szegényeket, megalázta a gőgöseket, javakkal töltötte el az éhezőket, fölé hajolt és szerette őt. Ő pedig a szívébe a fogadta. Attól a naptól fogva Mária közreműködésével Isten hajlékot vett az emberek között.

Imádság az Úr anyjával, Máriával