Július 5., csütörtök

Mt 9,18. Egy béna meggyógyítása


1Ezután beszállt a bárkába, átkelt a tengeren és elment a saját városába.
2Ekkor íme, odahoztak hozzá egy ágyon fekvő bénát. A hitüket látva Jézus azt mondta a bénának: »Bízzál, fiam! Bűneid bocsánatot nyertek.« 3Erre egyesek az írástudók közül azt mondták magukban: »Ez káromkodik.«4Jézus látta gondolataikat és így szólt: »Miért gondoltok gonosz dolgokat a szívetekben? 5Ugyan mi könnyebb, azt mondani: ‘Bocsánatot nyertek bűneid’, vagy azt mondani: ‘Kelj föl és járj’? 6Hogy pedig lássátok, hogy az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani – s ekkor a bénához fordult –: Kelj föl, fogd ágyadat, és menj haza!« 7Az fölkelt és hazament. 8Amikor a tömeg látta ezt, félelem fogott el mindenkit, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.

Úgy tűnik, Jézus ingázik a két part között, hogy ott legyen, ahol szükség van rá. Visszatérve Kafarnaumból elé hoznak hordágyon egy béna embert, és középre teszik. Nemcsak fizikai értelemben, hanem a figyelem, az érdeklődés középpontjába is helyezik, inkább a betegért való aggodalom, mint az önmagukért való aggodalom középpontjába. A barátok szeretete bizonyos értelemben a csoda kezdete. Az evangelista azt írja, hogy Jézus, látva a hitüket, úgy dönt, hogy beavatkozik. Ez az észrevétel emlékeztet a betegekért való imádság erejére. A béna biztosan meg akart gyógyulni, de itt a gyógyulás oka egyértelműen meg van határozva: a barátok hite. Az egyháznak, és minden keresztény közösségnek a betegek barátjának kell lennie és készen kell állnia, hogy bemutassa őket az Úrnak. És Jézus nem késlekedik majd válaszolni az imáinkra, amikkel hozzá fordulunk.  Talán nem úgy, ahogy mi gondoljuk. De lesz gyógyulás.  Ő nem csupán a testet gyógyítja meg, hanem a szívet is. A béna embernek Jézus olyan szavakat mond, mint még korábban senki: „Megbocsáttattak bűneid!” Jézus nem sugallja azt, hogy a béna betegségét a bűnei okozták. Inkább egy sokkal fontosabb tényre akar rámutatni: hatalma a bűnök eltörlésére is kiterjed. A gyógyulás a szívben is végbemegy. És ezen a ponton, érthető módon, a jelenet egy teológiai vitává alakul. A jelen lévő írástudók, e szavak hallatán, rosszat gondolnak Jézusról, de nem mondják ki. De Jézus belelát a szívükbe, ismeri gondolataikat, megmutatja, meddig ér el irgalma: „Kelj fel – így szól bénához –, vedd az ágyadat, és menj haza!” Az Úr ezzel a beteg emberrel kettős csodát tett: megbocsátotta bűneit és meggyógyította a bénulásból. Olyan valaki jött az emberek közé, aki meggyógyítja a testet és a szívet is.

Imádság az Egyházért