Iz 48,17–19 – Bárcsak ügyeltél volna
törvényeimre!
17Így szól az Úr, a te megváltód,
Izrael Szentje:
Én vagyok az Úr, a te Istened,
aki tanítalak téged, hogy hasznodra váljék,
aki vezetlek az úton, amelyen járnod kell. 18Ha figyeltél volna parancsaimra,
olyan volna békességed, mint a folyam,
és igazságod, mint a tenger hullámai; 19ivadékod annyi volna, mint a föveny,
és méhed sarja annyi, mint homokszemei;
nem veszne ki és nem tűnne el
neve színem elől.
Izrael Szentje:
Én vagyok az Úr, a te Istened,
aki tanítalak téged, hogy hasznodra váljék,
aki vezetlek az úton, amelyen járnod kell. 18Ha figyeltél volna parancsaimra,
olyan volna békességed, mint a folyam,
és igazságod, mint a tenger hullámai; 19ivadékod annyi volna, mint a föveny,
és méhed sarja annyi, mint homokszemei;
nem veszne ki és nem tűnne el
neve színem elől.
Az Úr népe eszébe juttatja jelenlétét egy
olyan világban, amely oly könnyen eltávolodik tőle, gondolván, hogy úgy szebb
az élet. Csakhogy az élet soha nem szép távol Istentől. Sőt, azonnal szomorúvá
és erőszakossá válik. Ezt jól tudják mindenekelőtt az elesettek, akik gyakran
maradnak magukra, elhagyatva. Sürgősen föl kell emelnünk tekintetünket
önmagunkról, észre kell vennünk az Urat és irántunk való szeretetét. A próféta
úgy mutatja be Istent, mint aki közel áll népéhez, elkíséri útján, és
mindenekelőtt olyasvalaki, aki azt kéri, hogy elismerjék és szeressék.
Mindannyian tapasztalatból tudjuk, milyen könnyen eltelünk saját magunkkal,
eluralkodik rajtunk saját tempónk, saját aggodalmaink, és megfeledkezünk az
Úrról és szeretetéről. Amikor pedig az ember hozzászokik ahhoz, hogy úgy éljen,
hogy közben nem vesz tudomást Isten jelenlétéről, akkor élete könnyebben válik
megfakulttá és értelmetlenné. Egyedül az Úr tudja lépteinket a béke útjára
igazítani. A prófétákon keresztül továbbra is szól népéhez és hozzánk, újra hív,
hogy fogadjuk be és váltsuk tettekre igéjét. Isten igéjének hallgatása áldás
életünkre; s ha hagyjuk, hogy megvilágosítson minket, mi is áldássá válunk
mások számára. Ez történt Ábrahámmal is, aki hallgatott az Úr szavára, rábízta
magát szeretetére, és áldássá lett sokak számára.
A Szent Kereszt imádsága
