A Santa Maria in Trastevere-bazilikában imádság a betegekért
Xavéri Szent Ferenc emléknapja, aki a XVI. században jezsuita misszionárius
volt Indiában és Japánban
Iz 2,1–5 – Az Úr egybegyűjt minden népet
1Az ige, melyet látomásban kapott Izajás, Ámosz fia, Júdáról és Jeruzsálemről. 2Ez történik majd az utolsó napokban:
szilárdan áll az Úr házának hegye
a hegyek tetején,
kiemelkedik a halmok közül;
és özönlenek hozzá mind a nemzetek. 3Odamegy számos nép, és így szólnak:
»Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére,
Jákob Istenének házához!
Hadd tanítson minket útjaira,
hogy az ő ösvényein járjunk!«
Mert Sionról jön a tanítás,
és az Úr igéje Jeruzsálemből. 4Ítéletet tart majd a nemzetek között,
és megfenyít számos népet;
ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják,
és lándzsáikat szőlőmetsző késekké.
Nemzet nemzet ellen kardot nem emel,
és nem tanulnak többé hadviselést. 5Jákob háza, jöjjetek,
járjunk az Úr világosságában!
a hegyek tetején,
kiemelkedik a halmok közül;
és özönlenek hozzá mind a nemzetek. 3Odamegy számos nép, és így szólnak:
»Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére,
Jákob Istenének házához!
Hadd tanítson minket útjaira,
hogy az ő ösvényein járjunk!«
Mert Sionról jön a tanítás,
és az Úr igéje Jeruzsálemből. 4Ítéletet tart majd a nemzetek között,
és megfenyít számos népet;
ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják,
és lándzsáikat szőlőmetsző késekké.
Nemzet nemzet ellen kardot nem emel,
és nem tanulnak többé hadviselést. 5Jákob háza, jöjjetek,
járjunk az Úr világosságában!
Az adventi szentmisék első olvasmányait a második hét szerdájáig Izajás
könyvéből olvassuk. A liturgia azokra az új időkre akarja irányítani
tekintetünket, amelyeket a Messiás nyit meg érkezésével. Izajás konfliktusokkal
teli időszakban él, és az Úr indítja arra, hogy ne törődjön bele a háborúk
szörnyű logikájába. Azért szól Izrael népéhez is, hogy ne törődjön bele. Az Úr
nagy jövőt készít népének. A próféta pedig felvázolja ezt a jövőt, amikor a
béke uralkodik: maga az Úr adja a békét népének. A prófétai szavak, amiket ezen
az első adventi napon hallgattunk, azt vázolják elénk, ami „az utolsó időkben”
történik majd. Azokban az időkben – így a próféta – „az Úr házának hegye
szilárdan áll majd a hegyek tetején… odaözönlenek mind a nemzetek”. Az Isten
által népének kínált üdvösség egyetemességét hirdeti ez a látomás. Egyetlen nép
sincs kizárva ebből az álomból, sőt a bölcsesség, amely az Úr igéjéből árad,
minden népet magához vonz – nem kényszerít, hanem magához vonz. „Mert a Sionról
jön a törvény, és Jeruzsálemből az Úr tanítása” – magyarázza a próféta. Ez az
Istentől fakadó bölcsesség átalakítja az azt hallgató emberek és népek szívét,
s elérkezik az az idő, amikor minden ember békében él. Azokban a napokban a
népek „ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé”. Az
adventi idő kezdetén a próféta szava nem pusztán annak az üdvösségnek a
látomását tárja elénk, amelynek megvalósítására Jézus az emberek közé érkezik,
hanem aki befogadja ezt a látomást a szívébe, már most elkezdi megélni. Az advent
már itt, utunk elején megízlelteti velünk, amit a végén majd a maga
teljességében szemlélhetünk.
Imádság a betegekért
