Laurindo és Madora emlékezete, a
Sant’Egidio közösség két mozambiki fiataljáé, akik a háborúban haltak meg; velük
együtt emlékezünk minden fiatalra, akik a konfliktusok és az erőszak miatt hunytak
el
1Sám 1,20–22.24–28; Zsolt 84 (83); 1Ján
3,1–2.21–24; Lk 2,41–52
Néhány nap telt csak el karácsony óta, és
a szentmise máris Názáretbe visz minket, hogy találkozzunk ezzel a különleges
családdal. Jézusnak is szüksége volt családra. Szüksége volt rá, hogy egy apa
és egy anya szeretete vegye körül.
Mégis mély jelentéssel bír ez a család,
ugyanis Jézus központi helyet kap benne. A „rejtett élet” valódi kincse Jézus:
Mária és József befogadta a Fiút, védelmezte őt, s ahogy látták növekedni a
körükben, sőt a szívükben, úgy növekedett szeretetük, és úgy értettek meg egyre
többet. Íme, ezért szent a názáreti család: mert Jézus állt a középpontjában.
Amilyen aggodalom őket elfogta, amikor nem találták a tizenkét éves Jézust, úgy
kellene nekünk is megrettennünk, amikor távol vagyunk tőle. Mi képesek vagyunk
arra, hogy olykor akár több mint három napig is meglegyünk anélkül, hogy akár
csak eszünkbe jutna az Úr, hogy olvasnánk az evangéliumot vagy éreznénk, hogy
szükségünk van a barátságára. Mária és József útra kelt, és rátalált; nem
rokonok vagy ismerősök körében (ott nehezen lehet megtalálni), hanem a
templomban, a tanítók között.
Jézus beszél hozzánk is, felnőttekhez,
akiknek a szívét gyakran megkeményítették megszokásaik. A legfontosabb tanítást
kínálja nekünk: mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Gyermekkora óta ezt
mondja, az evangélium első soraitól kezdve. Elismétli majd a végén is, a
kereszt magasságából, amikor Fiúként egészen az Atyára bízza magát. Az
evangélista végül megjegyzi, hogy Jézus Názáretben „gyarapodott bölcsességben,
korban s kedvességben Isten és az emberek előtt”. Nekünk is növekednünk kell
Jézus ismeretében és szeretetében. Názáret, ez a kis falu Galilea határvidékén,
a Szent Család hétköznapi életének színtere, jelképezi a tanítvány egész
életét, aki befogadja, védelmezi és növeli az Urat szívében, életében. Akkor
hát nem puszta véletlen, hogy a „Názáret” szó azt jelenti: „aki védelmez”.
Názáret Mária, aki „szavait mind megőrizte szívében”. Názáret minden tanítvány
hazája, hivatása. Így van ez, még akkor is, ha a világ ma is ezt kérdezi:
„Jöhet valami jó Názáretből?” (Jn 1,46.)
Karácsonyi imádság
