December 9., advent második vasárnapja


Bár 5,1–9; Zsolt 126 (125); Fil 1,4–6.8–11; Lk 3,1–6


Nekünk, „modern” embereknek, akik a zajok kultúrájában, üzenetek sokaságában élünk, nem könnyű megértenünk Keresztelő János alakját. Kemény, szigorú alkat, aki lényegre törő lényével jó társunk lehet az élet igazi értelmének újrafelfedezésében. Van a Keresztelőnek egy meghatározó tulajdonsága: olyan ember, aki beszél. Azt kiáltja minden embernek, hogy várnia kell az Urat.
János azonban nem magától kezd el tanítani, hanem azért, mert az Úr szava elérte őt egy adott évben és egy adott helyen, ahogy Lukács apostol írja: „Tibériusz császár uralkodásának 15. esztendejében (…) az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában.” Hangja elhat egészen a mi napjainkig. A puszta sincs olyan nagyon távol tőlünk: itt van körülöttünk nagyvárosaink sivár, embertelen pusztasága. János szabad és szegény prédikátor. Öltözete is kifejezi szegénységét: teveszőrből készült ruhát és bőrövet visel. Szegényes dolgokkal táplálkozik: sáska és vadméz az eledele. De szegénységében szabad.
János támadja a farizeusokat és a szadduceusokat, leleplezi bűnbánatot színlelő ügyeskedésüket, ami csak arra való, hogy ne kelljen megváltozniuk. Nem fél rámutatni arra, ami a királyi udvarban folyik, még akkor sem, ha ez a bátorsága az életébe fog kerülni. János igazolhatatlannak tartja azok gőgjét, akik biztonságban érzik magukat, mert mindenféle érdemeket tulajdonítanak önmaguknak – talán éppen azt, hogy „Ábrahám fiai”. János szívétől távol áll a gőg: „Aki nyomomba lép, annak még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani” (Jn 1,27) – mondja Jézusról. Ez az alázatos ember nagy határozottsággal képes elítélni a gőgöt és az önelégültséget. Az alázat nem félelem, nem csend, nem visszafogottság, nem az alkalmazkodás lelkülete. Az alázatos ember az Úrba, egyedül belé veti bizalmát.
De ereje, határozottsága nem teszi őt embertelenné és távolságtartóvá: János képes meghallgatni, beszélni, képes a megbocsátás gesztusait gyakorolni a hosszú sorokban hozzá érkező férfiak és nők felé, akik bűneiket megvallva meg akarnak keresztelkedni a bűnbánat keresztségével. Kiáltó próféta. Kiált, mert helyet kell készítenie egy új életnek a világ zűrzavaros pusztaságában. Meg akarja nyitni az Úr előtt az utat a pusztában.

Imádság az Úr napján