Március 19., kedd


Szent Józsefnek, Mária jegyesének ünnepe, aki alázatosan „magához vette a gyermeket”; Ferenc pápa beiktatásának évfordulója




Mt 1,16.18–21.24a – József törvényes apja lesz Jézusnak

16Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek.
17Az összes nemzedék tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék; Dávidtól a Babilonba való áttelepítésig tizennégy nemzedék; és a Babilonba való áttelepítéstől Krisztusig tizennégy nemzedék.

18Jézus Krisztus születése pedig így történt:
Anyja, Mária el volt jegyezve Józseffel. Mielőtt egybekeltek volna, kitűnt, hogy méhében fogant a Szentlélektől. 
21Fiút fog szülni, és a Jézus nevet adod neki, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.«

József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki.


Az Egyház ma Szent Józsefet, Mária jegyesét ünnepli. Dávid házának leszármazottjaként az a feladata, hogy Jézust Dávid családjához kösse; összefogja benne a pátriárkák alakját, akiknek álmában gyakran nyilatkoztatta ki magát Isten; és hogy bejárja a kis Jézussal az Egyiptomból való kivonulás útját egészen az ígéret földjéig, és így teljes egészében beillessze Izrael történetébe, hogy ő lehessen a megígért örökös. József, aki a csend embere volt, napról napra jobban megértette az Úr akaratát, és engedelmeskedett neki. Egy ősi legenda szerint nagy békében halt meg, a Jézustól kapott békében. A nyugati hagyományban ezért már nagyon régtől kezdve őt hívják segítségül a jó halál ajándékát kérve. A keleti egyházak Dáviddal és az Úr testvérével, Jakabbal együtt emlékeznek rá a karácsonyt követő napokban. Alakja Jézus gyermekkorához kötődik, és arra hívja föl a figyelmünket, hogy mindig az Urat kell hallgatnunk, különösen amikor eluralkodni látszanak a nehézségek. Máté evangéliuma elbeszéli, hogyan lett részese József Jézus születése misztériumának. Az evangélista mintha hangsúlyozni akarná, hogy Jézus születése mennyire rendhagyó volt. Józsefről beszél, és arról a drámáról, amit át kellett élnie. Megcsalt férjként hivatalosan el kellene válnia, és így kitenné Máriát a házasságtörés vádjának. Ezért úgy döntött, elbocsátja ifjú menyasszonyát, de titokban. Gesztusa kifinomult igazságérzetről tanúskodott, mondhatnánk, irgalmas volt. Mégis, ha ez az igaz ember, aki még a törvénynél is kifinomultabban gondolkodott, megtette volna, amit tervezett, akkor Isten legmélyebb igazsága ellen cselekedett volna. Mert Istennek van egy mindenen túlmutató terve, amelyet az angyal kinyilatkoztat. József meghallgatja, és megérti, ami körülötte és benne történik. Így válik az evangélium tanítványává. Az angyal ezzel folytatja: „akit Jézusnak nevezel el”. Józsefnek föl kell ismernie és ki kell mondania, ki ez a fiúgyermek. Ezért ő a hívő ember mintaképe, aki képes meghallgatni az Urat és magával vinni Jézust. Ha hallgatjuk az evangéliumot, mi is magunkkal tudjuk vinni Jézust, mint mindennapjaink, egész életünk barátját.

Imádság az Úr anyjával, Máriával