Antiochiai Szent Ignác (†107) püspök emléknapja, akit halálra ítéltek, Rómába vittek, és ott vértanúhalált halt
Ef 1,15–23 – Krisztus győzelme és felsőbbsége
Pál köszönetet mond Istennek az efezusiak hitéért és azért a testvéri szeretetért, amiben élnek. Az efezusi közösség különösképpen kedves Pál szívének, és gyakran imádkozik értük. Kéri számukra a Lélek ajándékát, hogy Isten titkának mélyebb megismerésére vezesse őket. Csakis a Lélek segítségével juthat el a hívő ember Isten valódi ismeretére. A Lélek működése ugyanis abban áll, hogy „világosságot gyújt a hívek lelkében”, vagyis megosztja velük azt a bölcsességet, mely nem a természetes okoskodásból születik, hanem az Isten szavának való engedelmességből. A Szentírás tanulmányozása révén az efezusiak megérthetik, „milyen reményre hívta meg őket” az Úr, vagyis milyen magasztos a hívő ember célja. Az apostol tudatában van annak, „milyen gazdag az a felséges örökség”, mely a hívők szívébe kiárad. Mi sajnos olykor elfeledkezünk erről, pontosabban nem élünk vele. Így fékezzük az átalakulást, aminek révén a világ Krisztus képére formálódik. Pál a „szentekre”, az egyetemes, égi és földi Egyházra emeli a tekintetét: az angyalokra és azokra az elhunytakra, akik már osztoznak az isteni dicsőségben és azokra is, akik velünk együtt tartanak a cél felé. Mindnyájunkat fölvértez Isten hatalma, mely a legteljesebb módon Jézus feltámadásában nyilvánult meg: Isten legyőzte a halált, és új életre keltette a hívőket. Az apostol az Egyházról mint Krisztus testéről beszél: ez az egyetemes Egyház. Krisztust a mindenség és az Egyház fejének is hirdeti, de a kettő közül csak az Egyházat mondja egyben testének. Egyedül az Egyház van ilyen kiváltságos viszonyban az Úrral: csakis benne él és hat ennyire tisztán és valóságosan a Feltámadott uralma. Ennek a kapcsolatnak a meghatározására az apostol a „teljesség” kifejezést használja. Az Egyház, tagjainak minden korlátja ellenére, bőven részesedik a benne élő Krisztus teljességéből. Nem tagjai okán szent, hanem mert Krisztus lakik benne.
Előesti imádság