Október 14., szerda

 Szent I. Kallixtusz pápa (†222) emléknapja: a szegények barátja volt, és megalapította azt a kápolnát, melyre a Santa Maria in Trastevere bazilika épült

Gal 5,13–26 – Szabadság és szeretet

A keresztények szabadságra hivatottak – írja Pál. Isten meghívása kiragadta őket a gonosz világból, új teremtménnyé tette őket. Ám a hamisan értelmezett szabadság ürügyet adhat a test szolgálatára. Ilyenkor jelenik meg a kísértés, hogy valaki mások fölé helyezi magát, azt akarja, hogy mindenki körülötte ugráljon. Pál azonban leszögezi, a szabadság azért adatott meg nekünk, hogy kölcsönösen szolgálhassuk egymást: „Szeretettel szolgáljatok egymásnak.” A szabadság azért van, hogy szeressünk. Ez az egyetlen törvény. „Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat” – teszi teljesen egyértelművé az apostol. Pál arra inti a galáciai keresztényeket, hogy „ne falják fel” egymást, hiszen a viták önmaguk és a közösség pusztulásához vezetnek. Az egyetlen mód, hogy szabadok maradhassanak: a szeretet. Ez pedig azt jelenti, hogy a Lélek szerint kell élniük, elutasítva a test kívánságait. Aki engedi, hogy az önszeretet vezérelje, szolgaságban végzi, vagyis olyan dolgokat is megtesz, amiket nem szeretne. Pál példaként tizenöt bűnt sorol fel, melyeket a test kívánsága idézhet elő: „Kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók.” Ezek a cselekedetek kizárnak Isten országából, mert ellentétesek a szeretettel. Ezzel szemben a Lélek gyümölcsei: „Szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” A hívő ember, aki szeretetből él, egy új világ kovásza lesz, Isten világáé, mely Jézussal vette kezdetét. A keresztények, akik a szeretethez szabják tetteiket, Jézust követik, mert „keresztre feszítik a testet”, és a Lélek szerint élnek.

Imádság a szentekkel