December 5., szombat

 


Az Ortodox Egyház Szent Szabbászt (†532) ünnepli ezen a napon: „minden palesztin remetelak archimandritája”.

Mt 9,35–38;10,1.5–8 – Jézus együttérzése, a tizenkét apostol küldetése

Jézus tovább járta a városokat és falvakat: „hirdette országa örömhírét és gyógyított minden betegséget, minden gyengeséget.” Máté evangélista ezekkel a szavakkal akarja összefoglalni Jézus küldetését, egyszersmind pontos képet nyújtani a keresztény közösségeknek arról, mi is az ő feladatuk. Ebben a rövid összefoglalásban minden szónak jelentősége van. Az evangélista itt magyarázza el Jézus küldetésének lényegét, ami tulajdonképpen egyetlen szóba sűríthető: együttérzés. Jézus nem egy szabálynak vagy parancsnak engedelmeskedik. Istennek nem végrehajtókra van szüksége, hanem együttérző emberekre. Az evangéliumi együttérzés több mint egyszerű meghatottság. Az eredeti görög kifejezés (eszplaghniszthé) nagyon mély, zsigeri meghatottságot jelent. Jézus mélyen együttérez a pásztor nélküli, magára hagyott tömeggel, és ez a fajta együttérzés indítja arra, hogy ő legyen a pásztoruk. Ugyanebből az együttérzésből fakad a tanítványok elhívása és küldetése is. Ez az evangéliumi szakasz fölteszi a kérdést a keresztény közösségeknek: vajon mennyire viselik szívükön a tömegek sorsát; mennyire éreznek együtt a hatalmas, elhagyatott perifériák lakóival, a szegényekkel, akik a világjárvány következtében egyre többen vannak mindenütt. Amikor Ferenc pápa arra kéri az Egyházat, fordítson nagyobb gondot a misszióra, azt érti alatta, hogy a hívek ebből az együttérzésből erőt merítve lépjenek ki saját nyugalmas köreikből. Annál is inkább így van ez, mert manapság rengeteg az aratnivaló, az elvégzendő munka nagysága és a munkások csekély száma közti aránytalanság még szembeszökőbb és aggasztóbb. Jézus arra buzdítja tanítványait – a maiakat is beleértve –, hogy kérjék az Atyát, küldjön munkásokat az aratásba. Ő maga kiválaszt tanítványai közül tizenkettőt, Izrael törzseinek száma szerint, hogy senki se legyen megfosztva az evangéliumtól, és királyi hatalmat ad nekik, hogy megváltoztassák az emberek szívét, legyőzzék a gonoszt, összegyűjtsék és szeressék a szegényeket, siettessék Isten országának eljövetelét.

Ez a hatalom nem a pénzből, nem a tárcájuk tartalmából, nem a ruházatukból, nem a földi dolgokból fakad, hanem abból a végtelen szeretetből, amit Isten az együttérzésétől vezérelve árasztott a szívükbe. Jézus hozzáteszi: „Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!” Ez a parancs legalább annyira különleges, amennyire ellentétes korunk anyagias mentalitásával. A keresztények arra kaptak meghívást, hogy fedezzék föl újra az ajándékozás ingyenességét, mely az evangéliumi szeretet fontos jellemzője, és tegyenek tanúságot róla. A Máté által elbeszélt első küldetés példával szolgál minden keresztény nemzedéknek: Jézus tanítványai számára nincsen más út.

Előesti imádság