Mt 11,11–15 – Asszonyok szülöttei között nem akadt
nagyobb Keresztelő Jánosnál
Az adventi időben az Egyház Keresztelő Jánost
ajánlja figyelmünkbe mint olyan embert, aki az Úr útját készíti elő. Jézus
senki másról nem beszélt annyira hosszan, mint a Keresztelőről. Az ezen a napon
olvasott szakaszt megelőző versekben a prófétát példaként állítja a hívők elé,
úgy mutatja be, mint aki képes várni az Úrra: „Ő az, akiről az Írás szól: Nézd,
elküldöm követemet előtted, hogy előkészítse utadat (Mt 11,10)”. A Keresztelő puritán életvitele révén mindenekelőtt
önmagával küzdött meg azért, hogy növekedhessen szívében a vallásos ember, aki
tud várni az Úr küldöttjére, a Messiásra. Lelki emberré vált, engedte, hogy
Isten Lelke, ne pedig saját maga, saját hagyományai irányítsák. Szigorú lelki
önneveléssel „erőszakot tett” magán. Ennek köszönhetően belső látása olyan
élessé vált, hogy azonnal fölismerte Jézust, amint észrevette, hogy közeledik
felé a Jordán partján. Igehirdetéseivel aztán megnyitotta nemzedéke tagjainak szívét,
hogy fölismerhessék és befogadhassák az immár jelen lévő Messiást. Ezért
mondhatja róla Jézus, hogy „asszonyok szülöttei közt a legnagyobb”, vagyis egy különleges
testvér, akit hozzánk küldött az Úr, hogy mi is fölkészíthessük szívünket
Jézus, az Üdvözítő befogadására. Amikor Jézus kijelenti: aki a mennyek
országában a legkisebb, az nagyobb Jánosnál, buzdítani akarja a tanítványokat,
hogy vegyék észre, milyen hatalmas küldetést kaptak tőle. Az Úr olyan különleges
bizalommal van tanítványai iránt, hogy azt mondja nekik: „Aki hisz bennem,
ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én véghezvittem, sőt, még
nagyobbakat is végbevisz” (Jn 14,12).
Imádság az Egyházért
