Mt 13,44–46 – Példabeszéd a kincsről és a gyöngyről
Ezzel a két példabeszéddel Jézus azt akarja az emlékezetünkbe vésni, hogyan kell viselkednie a hívőnek abban a kedvező pillanatban, amikor lehetősége adódik megszerezni a mennyek országát. Először egy földműves, majd egy kereskedő döntését tárja elénk, akik úgy határoztak, mindenüket eladják, hogy elcserélhessék arra a kincsre, amit megtaláltak. Mindkét esetben ugyanaz a mondat hangzik el: „eladta mindenét, amije csak volt, és megvette…” Ez Jézus tanításának lényege. Azért jött a földre, hogy a mennyek országát, az irgalom, a szeretet, a béke, a testvériség országát hirdesse meg. Az evangélium üzenete világos: semmi sem ér föl Isten országával, és megéri mindent hátrahagyni érte. Nem csak célszerű, de okos választás egyben. Caesar Baronius, Néri Szent Fülöp tanítványa így magyarázza ezt a két példabeszédet: ahhoz, hogy megszerezzük a mennyek országát, üzletembernek kell lennünk, és nem szabad tétlenkednünk. Gyakran gondoljuk, hogy az evangélium lemondást és súlyos áldozatot követel tőlünk. Valójában az ellenkezőjéről van szó: Isten országát választani annyi, mint befogadni és megvalósítani az evangéliumot. Így részt veszünk Istennek a világról alkotott tervében, vagyis a világ testvériesebbé, igazabbá, irgalmasabbá alakításában. Mindez az énközpontúságról és a bezárkózásról való lemondást kéri tőlünk. Jézus követését választva az Isten országát választjuk, ahol teljes élet és boldogság vár ránk.
Imádság a szentekkel
