Szent Tamás apostol emlékezete: Jézust Urának vallotta, és tanúságot tett róla a világban, a hagyomány szerint egészen Indiáig.
Jn 20,24–29 – Tamás hite
Ezen a napon a Didimusznak (Ikernek) is nevezett Szent Tamást ünnepeljük. János evangéliuma többször is említi őt Jézus életének néhány fontos pillanatával összefüggésben. Amikor például Jézus el akart menni a beteg Lázárt meglátogatni, és ez a Mester számára a halálveszélyt jelentette, Tamás a többi tanítvány nevében is szólt: „Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!” (Jn 11,16) Nagyon magabiztos volt, nagyon bízott saját megérzéseiben, elképzeléseiben. Jól látszik ez húsvét estéjén. A többi apostolnak, akik örömmel újságolják neki, hogy látták a föltámadt Krisztust, az immár híressé és a hitetlenség emblémájává vált mondattal válaszol: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” Egy olyan ember credója ez, aki nem lát túl saját magán, aki nem tud túllépni a saját meggyőződésein, az általa kézzel érinthető dolgokon. Ha jól belegondolunk, mindnyájan közel állunk Tamás felfogásához. Biztosak vagyunk magunkban, a saját megérzéseinkben, a saját meggyőződéseinkben. Tamásnak szüksége van rá, hogy újra találkozzon az Úrral, hogy hallja őt és meg is érintse. Nyolc nap múltán Jézus vissza is tér tanítványaihoz. Azonnal Tamáshoz fordul, mintha éppen ezért jött volna, és azt mondja: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és tedd oldalamba! és ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás megrendül Jézus szavainak hallatán, a sebes testét látva, és így kiált föl: „Én Uram és Istenem!” Erre Jézus hozzáfordul, és azokra is gondolván, akik majd követik őt, így szól: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” Ez az utolsó boldogság az evangéliumban. Ez a mi boldogságunk is, akik bár nem látunk, arra vagyunk hívva, hogy higgyünk. Azok után, hogy Jézus húsvétkor többször megjelent az apostoloknak, a hit már nem a Feltámadott látásából születik, hanem az Isten szavának meghallgatásából, valamint a szegények és mindazok sebeinek látásából, érintéséből, akiket a gonosz megpróbált.
Imádság az apostolokkal
