Nunziára emlékezünk, a Nápolyban 1991-ben elhunyt szellemi fogyatékos asszonyra; és vele együtt minden sorstársára, akik az Úrban szenderültek el.
Jer 26,11–16.24. Jeremiás elfogatása és elítélése
A papok és a templom elöljáróinak Jeremiás jövendölésére adott reakciója kihat az egész népre. A próféta azonban nem hagyja magát megfélemlíteni. Tudja, hogy azt közvetítette, amit az Úr adott tudtára. Az Isten szava felfedi az elrejtett dolgokat, leleplezi a bűnt, az igazságtalanságot, a hazugságot. Ez fontos része a próféciának. Ezért nemcsak azokat zavarja, akik tudatában vannak gonosz tetteiknek, hanem azokat is, akik lusták, és már így is elég jónak tartják magukat. A prófécia azonban nemcsak feltárja a rosszat, hanem határozottan felszólít a szív megtérésére és a viselkedés megváltoztatására. Az Isten szava soha nem mond le arról, hogy a változás útját megmutassa: „Most azért jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, és hallgassatok Isteneteknek, az Úrnak a szavára! Akkor majd megbánja az Úr, hogy veszedelemmel fenyegetett benneteket.” Az Úr szeret mindannyiunkat akkor is, amikor kemény szavakkal kiigazít. A célja mindig az, hogy az életünk megváltozzon, megtisztuljon, és így jó gyümölcsöket teremjünk. A szavaiban ezért mindig ott van a változás reménye. A király néhány tisztviselője közbenjárásának köszönhetően Jeremiás megmenekült az ellenfeleitől, akiknek gonoszsága lelepleződik. A kereszténység történetében az evangélium hirdetői közül sajnos sokan nem menekültek meg a haláltól. Sok hívő vesztette életét az Úrhoz való hűsége miatt.
Előesti imádság