Lk 23,50–56.
Jézus temetése
50Volt egy József nevű, derék és igaz férfi, a főtanács tagja, 51aki nem értett egyet a határozatukkal és tetteikkel. Arimateából, a zsidók egyik városából származott, és maga is várta az Isten országát. 52Elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. 53Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt. 54A készület napja volt, és közeledett a szombat. 55Az asszonyok, akik Galileából jöttek vele, utánamentek, és megnézték a sírt, hogy miképpen helyezték el a testét. 56Aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek, de a szombatot a parancs szerint nyugalomban töltötték.
Volt egy derék és igaz férfi, aki nem értett egyet a
döntéssel, hogy Jézust megöljék. Arimateai József tartózkodott, mikor a főpapi
tanács meghozta a halálos ítéletet. Jézus története végén tehát színre lép egy
másik József. Az első Heródestől mentette meg Jézust, a második leveszi a
keresztről, gyolcsba göngyöli, és egy új sírba helyezi. Csatlakoznak hozzá az
asszonyok is, akik követték Jézust. A sír, a világ fájdalma, a halál, a
tanítványok álmossága, a szenvedés láttán nem marad más, mint hinni Jézus
szavaiban, aki az Atyára bízta magát. Aki nem azonosul a döntéssel, hogy
meggyilkolják és eltapossák az embert, az a tömérdek fájdalom láttán ne csak
sírjon, hanem higgyen, imádkozzon és reménykedjen egy új nap eljövetelében;
adja oda, amije van, még ha csak az irgalmasság egy vászondarabja is az, vagy
egy sírhely a temetéshez. Az Egyháznak a Szentírás ide vonatkozó szakaszaira
épülő hagyománya szerint Jézus ezen a napon „alászállt a poklokra”, a halottak
országába, hogy Ádámon és Éván kezdve kivezesse onnan a halottakat, és magával
vigye őket a paradicsomba. Ezt ábrázolja az ortodox tradícióban tisztelt
húsvéti ikon. Innen indul a feltámadás, abból, hogy Jézus alászáll a poklokra,
e világ poklaira. Mondhatjuk, Jézus ma is alászáll e világ poklaira, hogy
kiragadja a halál markából azokat, akiket a gonosz megsebzett és eltiport.
A Feltámadott magával akarja vinni őket a mennybe. Hozzájuk és sok más
emberhez is így szól, ma is: „Még ma velem leszel a paradicsomban.”
Előesti imádság
